megindítás
megindítás [g-i] főnév -t, -a (csak egyes számban)
Általában a megindít igével kifejezett cselekvés, művelet, ill. történés; az a cselekvés, hogy vmit, vkit megindítanak.
1. Általában vminek, vkinek elindulásra késztetése, elindítása. A csapat, a lovak, a menet, a század, a szekér megindítása; a gép, a motor megindítása; a roham megindítása. || a. (átvitt értelemben) Vminek el- v. megkezdése. A háború, a nyomozás, a per megindítása.
2. (átvitt értelemben, választékos) Vkinek, vmely közösségnek szelíd, fájdalmas érzelmekre indítása; szánalom, részvét ébresztése, keltése vkiben. A hallgatók, a közönség megindítása.
megindítási.
