megnyirbál
megnyirbál tárgyas ige
1. Megnyirbál vmit: ollóval v. más hasonló eszközzel több kisebb-nagyobb részt lenyír vmiből. Megnyirbálta a rab madár szárnyát. Megnyirbálták a haját. || a. (átvitt értelemben) Megnyirbálja vkinek a szárnyait: szellemének szabad kibontakozását apránként lehetetlenné teszi.
2. (átvitt értelemben) <Jogot, anyagi v. szellemi tulajdont> imitt-amott, apránként megcsonkít, teljességéből fokozatosan elvesz. Megnyirbálja vkinek a befolyását, a hatáskörét, a tekintélyét. A tőkés országokban a dolgozók legelemibb jogait is megnyirbálják. Az intézményeket, melyeket a királyság… megnyirbált, …megsemmisítették. (Eötvös József) Népkönyvemnek II. füzetébül „Fővárosi élet” című részt Reseta János cenzor megnyirbálta, vörös irónnal keresztül-kasul húzgálta. (Táncsics Mihály)
megnyirbálás; megnyirbálható; megnyirbáló; megnyirbált; megnyirbáltat.
