1. Olyan <személy>, akinek testi, szellemi egészsége, fizikai állapota megengedi, hogy dolgozzék; munkabíró. Munkaképes ember, férfi; a társadalom munkaképes tagjai. Az állam munkaképes lakosainak száma 1 000 000. (Eötvös József) Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége …, hogy képességei szerint dolgozzék. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya)
2. (ritka) Olyan <szervezet, közösség>, amelynek megvan rá a képessége, tehetsége, hogy jó munkát fejtsen ki. Munkaképes kormány, vezetőség.
3.Munkaképes állapot: a) <emberrel kapcsolatban:> egészséges á.; b) <géppel, gyárral, szerszámmal kapcsolatban:> hibátlan, használható, működésre képes á. A háborúban súlyos károkat szenvedett gyár ma már … állapotban van.
II. főnév (rendsz. többes számban) (ritka) Munkaképes (I. 1) személy. A munkaképesek önkéntes segítő munkára jelentkeztek.
munkaképesség.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.