neki
neki [e] határozószó és igekötő, (népies, irodalmi nyelvben) néki
I. határozószó (személyragos) nekem [e-ë], neked [e-ë], neki v. (népies) nekie [e-e], nekünk, nektek [e-ë], nekik v. (népies) nekiük. Nyomósítva: őneki, őnekik. <Az ő személynévmás nem használt -nak, -nek ragos alakját v. az az, ez mutató névmás annak, ennek alakját helyettesítő szó; a személyre v. dologra mindig mint ismertre, említettre, szóban forgóra utal.> (A neki- igekötős igékkel kapcs. nem használatos; az egyszerű igékkel nem alkot összetételt. Pl. Nekem rontott.)
1. <-nak, -nek ragos vonzatú igék, melléknevek és kifejezések mellett az ismert, szóban forgó konkrét részeshatározót helyettesítve:> annak, ennek (a személynek, dolognak). –11 <Személyről v. állatról szólva adást, juttatást jelentő igék és kifejezések mellett.> Add (kölcsön nekem ezt a könyvet! S az erényes nemzet jutalma nem égi: Földön jut dicső és hosszu élet néki. (Arany János) Az anyjuk egy nyúllábat keresett elő …, azt odadobta nekik. (Mikszáth Kálmán) –12 <Személyről v. állatról szólva szóbeli v. írásbeli közlést, vmely kifejező mozdulatot jelentő igék és kifejezések mellett.> Megmondtam neki a véleményemet. Levelet írt nekem. Intett neki, hogy jöjjön vele. Azt mesélte nekem, hogy ön házasodik. Igaz? (Mikszáth Kálmán) Az én apám kopott kabátú, De nekem új ruhát veszen S beszél nekem egy szép jövőről Szerelmesen. (Ady Endre) Mesél neki rémeket, | dalol neki éneket … (Babits Mihály) Tudom, semmi, de semmi közötök | hozzám, butuska tücskök a fű között, | mégis jólesik azt képzelni, hogy | mikor, így, este, ablakot nyitok, | nekem üzentek. (Szabó Lőrinc) –13 <Személyről v. dologról szólva hasznot, ill. kárt, előnyt, ill. hátrányt jelentő igék és kifejezések mellett.> Használ, segít neki; árt, fáj neki, hiányzik neki vki, vmi. Jól megy neki. Békét hagy neki. Nem sikerült nekik egy jól kieszelt spekuláció. (Mikszáth Kálmán) Nem vétettem | többet, mint vétettek nekem. (József Attila) –14 Jaj neki!: szenvedni fog, bajba jut. –15 <Alkalmasságot, hozzá illést jelentő igék és kifejezések mellett.> Ez a szövet nekem nem felel meg. Ez a kabát jól áll neki. Nem neked való ez a sok járás. Kérlek, hagyd nekem a restséget … Lásd, nekem úgy illik, (s oly jól esik!) (Petőfi Sándor) –16 <Tetszést, memtetszést kifejező igék és kifejezések mellett.> Jólesik, tetszik neki. Veletek, általatok, ha nektek tetszik; nélkületek, sőt ellenetek, ha kell. (Kossuth Lajos) –17 (gúnyos) <A tetszik és a méltóztatik igék mellett.> Tetszett neki körünkben megjelenni. Nem méltóztatott neki a telefonhoz jönni. –18 <Megjelenést feltűnést jelentő igék és kifejezések mellett.> Nekem úgy tetszik, hogy ma kissé hidegebb van. Úgy tűnt fel neki, mintha hangokat hallott volna. Feltűnt nekik, hogy Mari búslakodó. (Mikszáth Kálmán) –19 <A lehet, kell, szabad szók vmelyike, ill. vmelyik szinonímája mellett.> Nekem hallgatnom kell. Neki minden szabad, és semmi sem lehetetlen. [A beszédet] nekem szóról szóra be kell magolnom. (Mikszáth Kálmán) Engem egy pillanat megölhet, Nekem már várni nem szabad. (Ady Endre) –110 Úgy kell neki!: megérdemelte a bajt, kellemetlenséget, amelybe jutott. Mi baja …? Görcsök? Úgy kell neki, mert … mindig jár-kel és felfázik. (Mikszáth Kálmán)
2. Az ismert v. a szóban forgó személynek szánva; számára. Vesz, szerez neki vmit. Hagyj neki is valamit! Nekem nem maradt semmi. Kívánjunk neki szerencsés útat, és hogy hazáját még láthassa meg. (Mikes Kelemen) Sírba esett, ki neked sírt ásott … (Petőfi Sándor) Megcsókolá … Aeschylost, | És ez felállott a székről neki. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
3. Az ő hasznára, előnyére. Neki terem a föld. Neki jövedelmez a ház. Tűrj, halhatatlan lélek! Eljő | Neked is a kiszabott idő. (Bacsányi János) Se ide nem, se oda nem Fütyöl a madárka, hanem | … nekem fütyöl. (Arany János) Egyél, nekem nőssz nagyra, szentem! (József Attila)
4. Az ő értékelése szerint, az ő szempontjából; számára, előtte. Kedves, szép neki vmi. Nekem egyforma, akár egyik, akár a másik. Nekem öröm, ha mást örülni látok. Mi az neki egy-két forint ide vagy oda. Hisz meglehet: ha nincs idehaza, Tán fejérebb kenyérrel él fiad. | De semmi az! csak add elém anyám … Itthon sokkal jobb ízű én nekem A fekete, mint máshol a fejér. (Petőfi Sándor) Nekem egyforma, az én fülemnek, Ha kéj liheg, vagy kín hörög. (Ady Endre) || a. Mit neki!: mit számít, mit jelent ez számára! Mit nekem arany, ezüst! csak egészséges legyek. Mit nekem te zordon Kárpátoknak | Fenyvesekkel vadregényes tája! … (Petőfi Sándor)
5. Rá nézve. Hozzám ne jöjj, – … nekem meghaltál. (Vas Gereben) A szalonoké parfümös rege, Szilaj és új az utca éneke … Ott siratják a mult isteneket, Itt nekik már rég beesteledett. (Ady Endre)
6. Mozgásában vmi, vki felé irányulva, ill. vmit irányítva (rendsz. a célhoz elérve). Rosszul hajtotta a kocsit, egyenesen neki a fának. Titokban oldtam kereket S neki a bús országutaknak Szaladtam futva, szökve Sorsom tolvajától örökre. (Ady Endre) Hát jön a hadnagy úr és nekem … (Móricz Zsigmond) || a. Csak bátran, neki!: a) támadd meg!; b) fogj hozzá!
7. <Birtokos személyragos szóval kapcs., a birtokos személyének nyomósítására; a nyomatékos birtokos jelzős szerkezetéhez hasonló jelentésben.> Boldogan néztem Zsorzsetre. Neki is megjelent a gödröcske az arcocskáján. (Gárdonyi Géza)
8. (bizalmas) <Erős érzelmi nyomatékkal többnyire csak 1. személyben, annak kifejezésére, hogy a szóban forgó cselekvés közelebbről érint vkit, vki személyesen érdekelve van benne>. Itt nekem nem maradsz tovább! Nekem itt ne ugrálj! Pedig ez olyan jó lány volt. De megőrült … – Dehogy is őrült meg. Csak férjhez megy … Majd kap másikat … – Aki majd lopni fog nekem. (Kosztolányi Dezső)
9. <Birtokos személyragos alannyal a birtokos személyét nyomósítva; a van (volt, lesz), marad, nincs, sincs igével kapcs.> Van neki vmije: birtokában van vmi; bír vmit. Van neki háza, kertje. Migondja van neki? Nincs neki semmije. Az én apám e vén zászlótartó … Mi vitte őt háború zajába? | Hiszen neki nincsen gazdagsága, Mit féltene, mit védnie kéne … (Petőfi Sándor) Mikor itt járt, volt neki egy szíjja. Rézzel volt kiverve. (Móricz Zsigmond) || a. <A köze van kifejezés mellett az érdekelt személyek nyomósítására, az ige elhagyásával>. Mi közöm nekem ehhez? Neki semmi köze (nincs) a dologhoz. Villogó szívü, győzni bíró vagyok, kinek kell legyen kedve | igazat tenni, pártot állni, | im, e szigorú emlékekre, | De emlékhez mi közöm nékem?… (József Attila)
10. <Nyomósító szóként a birtokos személyének kiemelésére:> az ő … (-a, -e, -ja, -je). Neki minden ruhája divatos. Szent zürzavar az én sok álmom, Neked minden álmod süket. (Ady Endre) –101 (pongyola haszn.) Szembeállítás nélkül, feleslegesen. Itt ül Pista: ez neki az íróasztala. Szabó János úrra gondol … a rossz ruhájú titokzatos Szabó úrra, aki neki a nevelője. (Ady Endre)
11. Az ő helyében, az ő helyzetében. Ha neki volnék, nem ezt mondanám. Ha neked volnék, most nevetnék rajta, hogy elhitték a hazugságomat. (Jókai Mór)
II. igekötő
A. <Az ige jelentését módosító szerepére nézve ld. a neki- igekötős címszavakat, főleg igéket.> (A neki- igekötős igék nem használatosak a nekem, neked, nekünk, nektek, nekik személyragos határozószókkal, csak főnévi értékű. szó -nak, -nek ragos alakjaival. Pl. Nekiment egy fának. Nekirohant az ellenségnek.)
B. <Önállósítva, neki- igekötős igét tartalmazó eldöntendő kérdésre adott igenlő feleletként. neki- igekötős ige nyomósító ismétléseként, a szóban forró igével egyértékű.> [Nekiment egy fának?] – Neki bizony. Neki feküdtem a tanulásnak, neki én, úgy, hogy még csak sétálni sem mentem.
Szólás(ok): ld. isten.
