nevethetnék
nevethetnék [e-e-e] főnév -je [e] (csak birtokos személyraggal) (bizalmas)
Kedv, inger a nevetésre. Nevethetnékje támad vmitől: nevetésre ingerli vmi; nevethetnékje van. Nincs valami nagy nevethetnékem. Berti majd megvágta magát a borotvával, olyan nevethetnékje volt. (Móricz Zsigmond)
