nyifog
nyifog tárgyatlan ige -tam, -ott, -jon (tájszó, hangutánzó)
1. <Ember, főleg gyerek kényeskedésből, v. kellő ok nélkül> folyton sír, sírósan nyöszörög, nyafog. No, ne nyifogj már itt! Mit nyifogsz folyton?
2. <Kutya- v. macskaféle állat> izgatottan v. panaszosan, szaggatott hangon szűköl nyí. Nyifognak a farkaskölykök. [A párdac] üvöltve szilajon szökellt kétszer-háromszor köröskörül a terem falai mellett, … bosszúsan nyifogva. (Jókai Mór)
nyifogás; nyifogó; nyifogtat.
