nyújtózkodik [ú v. u] tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
1. (gyak. -t ragos mértékhatározóval) (Többször, ismételten v. hosszasan) nyújtózik (1). Felébredt, és jót nyújtózkodott. Akkorát nyújtózkodom, hogy a csontjaim beleropognak. (Karinthy Frigyes) || a. (átvitt értelemben) Mozdul, mozog, nyújtózkodik az egész folyam. (Nagy Lajos)
2. (ritka) Elnyúlva hever(észik). A ház előtt egy komondor nyújtózkodik. Hejh, jobb volna most koholni [= kohóban hevítve készíteni] vasszeget, Vagy heverve nyujtózkodni zug megett. (Petőfi Sándor) || a. (rosszalló) Tétlenkedik, dologtalanul heverész. Reggeltől délig nyújtózkodik a pamlagon.
3. (átvitt értelemben, ritka) Nyújtózkodik vki, vmi után: szeretné elnyerni, megszerezni, megkapni. Az én leányom után hiába nyújtózkodik Sechem úrfi. (Kemény Zsigmond)
4. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) <Vmely térbeli dolog, tárgy> hosszan elnyúlik. A kis szobán hosszú vékony asztal Nyujtózkodik végig. (Petőfi Sándor) Megállít a nagy búzaföldek Ragyogása az esti napban, Nyujtózkodnak a sárga táblák Fénylőn, komoran, mozdulatlan. (Tóth Árpád)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.