összecsavar
összecsavar tárgyas ige
1. <Lapforma, lepelszerű dolgot> csavar, ill. cső alakúra göngyölít. A dohánylevelet összecsavarta szivarnak; összecsavarta a papírt, a szőnyeget, a térképet. Összecsavarta és tokjába dugta ernyőjét. || a. Vmiből összecsavar vmit: több tárgyból csavarással létrehoz vmit. A két ifjú lepedőkből, szíjakból kötelet csavart össze. (Gárdonyi Géza) || b. <Szálszerű anyagot> csavarva egybefon, összesodor. Összecsavarja a haját, a fonalat, az ostort.
2. <Két v. több dolgot> csavarral egymáshoz erősít, egybekapcsol. A két fadarabot erősen összecsavarta.
3. Minden részében v. egészében megcsavar, összevissza csavar vmit. A robbanás összecsavarta a vasoszlopokat.
összecsavarás; összecsavarható; összecsavart; összecsavartat.
