összecsinál
összecsinál tárgyas ige (bizalmas)
1. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Székletével bepiszkít vmit. Összecsinálta a bugyiját. || a. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Összecsinálja magát: székletét ruhájába engedi.
2. <Szétesett, széthullt részeket, darabokat, ill. ilyenekből álló tárgyat> újra egybeállít, összeszerkeszt. A kerék szétesett, majd ő összecsinálja.
összecsinálás; összecsináló; összecsinált.
