pap
pap főnév -ot, -ja
1. (vallásügy) Általában az, aki fel van jogosítva arra, hogy vmely vallási közösség körében vallási szertartásokat végezzen. Buddhista, keresztény, mohamedán, zsidó pap; a pap v. a papok → zsákja; Baál, Jehova, Jupiter, Mithras papja; (tréfás) hála a papnak: hála Istennek. Szóláshasonlat(ok): telhetetlen, mint a pap zsákja: nagyon t. A megholtakat alig győzik pappal. (Csokonai Vitéz Mihály) A való anyag teremtett minket | e szörnyű társadalom | öntőformáiba löttyintve … | hogy helytálljunk az emberiségért | … Papok, katonák, polgárok után | így lettünk végre mi hű | meghallói a törvényeknek. (József Attila) || a. (vallásügy) <A katolikus és a görög keleti egyházban:> az, akit vmely püspök felszentelt, és ezzel felhatalmazott arra, hogy misét mondjon, a szentségeket kiszolgáltassa és lelkipásztorkodást végezzen. → Tábori pap; → tarka pap; → világi pap; pappá → szentel vkit; → hivatja a papot. Anyám nagybátyja, régi pap, | lilaszin övvel, kanonok … | arany keretből feketén apró szemével kivigyáz. (Babits Mihály) A görögkeleti vallásban | nyugalmat nem lelt, csak papot. (József Attila) || b. <Protestánsoknál:> lelkipásztor. Senki sem is hallhatá … mit rebegett a pap, midőn átölelte leendő vejét. (Jókai Mór) Igéim bővek, zengők, nagyok: Papoknak ivadéka vagyok. (Ady Endre) || c. (bizalmas, gyak. rosszalló) A papok: az egyház. Azt a hírt költöttem itt magamról …, hogy reverzálist adtam otthon a papoknak. (Mikszáth Kálmán) || d. (választékos) János pap országa: mesebeli boldog ország, ahol munka nélkül is minden jóban bővelkednek az emberek. A nyársforgató cigány és Demeter, az öreg étekfogó, János pap országa felét, a henyélést, elég bő mértékben élvezik. (Kemény Zsigmond)
2. (átvitt értelemben, régies, választékos) Vminek a papja: az, aki a hivatottság érzésével életét szenteli vminek (pl. a tudománynak, művészetnek). A művészet fölkent papjai. Eddig Thalia papja voltam, | Most szerkesztő-segéd leszek. (Petőfi Sándor)
3. (átvitt értelemben, népies) <Gabonakereszten> a középre tett legfelső kéve, a többinél rendsz. nagyobb, súlyosabb; papkéve. Ez a nagy kéve jó lesz papnak. Tedd rá a papot!
4. (átvitt értelemben, tájszó) Kemény fából készült vastag födél <a borsajtó garatjában> a törköly lenyomására. || a. (átvitt értelemben, tájszó) Ezt a födelet lenyomó hosszúkás, négyszögletű, kemény fadarab, amely a csavar szorítását közvetíti; nyomtató fa.
5. (átvitt értelemben, tájszó) Eltört gerendának, elkorhadt sasfának v. ágasnak a megtámasztására való fa.
Szólás(ok): (bizalmas) pap se beszél kétszer: nem mondom még egyszer, figyeltél volna jobban; (tréfás) ezen már a pap se segít: senki, semmi sem segíthet rajta; (népies) csak ott seper v. sepreget, ahol a papok táncolnak: csak a szoba közepén s.; ld. még csap, eklézsia. Közmondás(ok): Kinek a pap, kinek a papné: mindenkinek más az ízlése. Jó pap (is) holtig tanul: sose tudhatunk eleget, mindig tanulhatunk vmi újat.
Szóösszetétel(ek): 1. papbér; papbojtár; papfizetés; papgazdasszony; papgyűlölő; papház; paplány; papnövelde; paprész; papsüveg; paptárs; papválasztás; 2. áldozópap; főpap; kispap; szerpap.
papocska.
