1. (építészet) Falnak, ill. homlokzati felületnek vízszintes irányban húzódó s előreugró díszítő- és tagoló eleme. Koronázó párkány: olyan p., mely a homlokzatot felül lezárja; lábazati párkány: a homlokzat alsó részét díszítő p.; választó párkány: az egyes emeletsorok között levő és a falon végigfutó esővizet feltartóztató p. || a. Egyes bútorok és berendezési tárgyak vízszintesen kiugró széle, tagoló v. díszítőeleme. A kemence, a kandalló párkánya.
2. Általában függőleges felületnek vízszintesen kiugró széle, mely néha az egész tárgyat körülkeríti. A szikla, a kút párkánya; kikönyököl a párkányra, az ablak párkányára. S már-már kezemben volt a biztos párkány, A szikla martnak egy éles szöge: Midőn alattam, mint otromba sárkány Duhadt fel [= dudorodott fel] a mélység posványiból Egy szörny. (Arany János) Egy vékony kar kinyitja az ablakot, aztán egy kis zöld vödröt tesz a párkányra. (Gelléri Andor Endre) || a. (ritka) Korlátnak ilyen része. A terrasza párkányán egész sor cserép volt szegfűvel, fehér orgonával. (Hunyady Sándor)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.