pipa
pipa főnév pipát, pipája
1. Különféle anyagból készült, kisebb csésze v. henger alakú s alsó végén a pipaszár részére (rendsz.) hajlított és kifúrt nyakkal ellátott dohányzó eszköz, amelynek öblében a dohány ég. A pipa öble, kupakja; eltört a pipa; új szárat tesz a pipába; pipára → tölt; megtömi a pipát; kiveri a pipát. Kevélyen ugratják az arabs paripát, Szíván ázsiai dohánnyal tölt pipát. (Csokonai Vitéz Mihály) Elővette az ezüst szelencéjét: pipát tömött. (Gárdonyi Géza) Köhécselve tömködte a pipáját, és az arca, orra már lilaszínű volt. (Krúdy Gyula) || a. Kül. ez az eszköz a pipaszárral együtt. → Angol pipa; a pipa szára, szopókája; → kiesik a pipa a szájából. Nem szelel a pipa. Mindig pipa van a szájában. Pöfékel a pipából. Zsebébe teszi a pipát. Leveles dohányát a béres leveszi A gerendáról … S a csizmaszárábul Pipát húz ki, rá tölt és lomhán szipákol. (Petőfi Sándor) Vacsora után melléd ülnék, | pipámat egy kicsit elkérnéd | s én hosszan, mindent elbeszélnék. (József Attila)
2. A pipában (1) levő dohány. Kialszik a pipa; ég a pipája; pipára → gyújt; pipára → gyújthat vele; → kiszívja a pipát; pipáját → szurkálja. A pipám javában égett. (Petőfi Sándor) Égő pipád füstje legyen mindég bodor. (Arany János) Egy régi szőnyegen üldögélve, pipáját szívogatta. (Krúdy Gyula)
3. Pipázás. Gondűző pipa. A pipa az egyetlen vigasza. Nagyon rászokott a pipára.
4. jelzői használat(ban) Egy pipa dohány: annyi d., amennyi egy pipába belefér. Miután lefeküdt, még elszítt egy pipa dohányt. (Nagy Lajos)
5. (műszaki nyelv) Pipa (1) alakban meghajlított, formált alkatrész, eszköz, kül. csatlakozásnál. Szigetelő pipa; → üvegfúvó pipa. A kerti vízvezeték pipájára gumitömlőt szerel. || a. (műszaki nyelv) Fúvócső (2).
6. (állattenyésztés) <Patkoláskor> a ló orrára szorított fék (3).
7. <Listában> ék alakban odavetett írásjel, rendsz. annak jelölésére, hogy a megjelölt tételt elintézték. Az ő neve mellett pipa van. A bevásárlandó dolgok jegyzékében szaporodik a pipa.
8. (átvitt értelemben, bizalmas, gúnyos) Jó pipa: hamis, ravasz, ill. a törvényt, szabályt, erkölcsöt kijátszó, megsértő, semmibevevő személy. No, ő is jó pipa. Fegyelmi, bíróság előtt áll a két jó pipa.
Szólás(ok): ld. dohány.
Szóösszetétel(ek): 1. pipaagyag; pipaanyag; pipaállvány; pipabagó; pipabűz; pipacsináló; pipacsutora; pipadal; pipafaragó; pipafeléd; pipafej; pipafúró; pipagyár; pipagyújtás; pipagyújtó; pipagyűjtemény; pipaház; pipametsző; pipanedv; pipaparázs; pipaszag; pipaszoba; pipaszopóka; pipaszutyok; pipatartó; pipatisztító; pipatisztogatás; pipatöltő; pipatömés; pipavétel; pipazacskó; 2. békepipa; cseréppipa; makrapipa; tajtékpipa.
pipájú.
