1. <Embercsoportot, állatot> szóval, magatartással fölbátorít arra, hogy vhová menjen, és ott kénye-kedve szerint viselkedjék. A sereget rászabadítja az elfoglalt városra. A jószágot, a nyájat rászabadította a vetésre. Rászabadította a kutyákat. El kell foglalni a legelső … uradalmi magtárt …, s arra a parasztságot rászabadítani. (Jókai Mór) || a. (tréfás) Rászabadít vkire vkit: alkalmatlankodó, kellemetlen, nehezen lerázható látogatót küld vkinek a nyakára. Vö: szabadít (3). Rászabadította azt a szörnyű embert. Vigyázatlan volt, s elszólta magát. Nem szabad. Mert ez a Kati néni rögtön viszi a hírt, s azonnal rászabadítja a sógort. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben) <Vmely kedvezőtlen társadalmi jelenséget> vmely téren szabadon érvényesülni enged. A háború rászabadította a világra a szenvedések és megpróbáltatások özönét.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.