rét [2]

Full text search

rét [2] főnév -et, -je [e, e]
1. (ritka) <Összehajtogatott, sima felületű anyagon, tárgyon>, a hajtások közé eső egyegy rész. Több rétbe hajtott papiros, posztó, vászon.  Lina … összehajtá négy-őt rétbe a lapot. (Jókai Mór) || a. (ritka) Két v. hét rétbe hajlik: kétrét v. hétrét h.  Én két rétbe hajolva töltögettem ki az egyes rubrikákat. (Mikszáth Kálmán)
2. (tájszó, elavult) Réteg (I).  A vízzé sűrűdött lég … a föld rétein keresztül dolgozza magát. (Kölcsey Ferenc)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi