ront

Full text search

ront ige -ott, -son; -ani
I. Rosszabbá tesz.
1. tárgyas <Élelmiszert, fogyasztási anyagot v. ezzel kapcsolatos érzetet> folyamatosan kevésbé élvezetessé, kevésbé értékessé, esetleg ártalmassá tesz. Rontja vminek az ízét; rontja a levegőt. Ne rontsd itt a levegőt! A sokáig állás rontja az étel ízét. A dohos hordó rontja a bort.  Menjen tovább, kinek más dolga van; Ne rontsa itt a tiszta levegőt. (Vörösmarty Mihály) [A kastélyban] Albert úrfi … egyre ritkábban rontja … a levegőt. (Ambrus Zoltán)
2. tárgyas <Egészséget, vmely testi szervet> épségében csorbít, és ezzel működési képességét csökkenti. Rontja a szemét: kellő világítás nélküli helyen szemét megerőltető munkát végez; rontja a tüdejét. Diótöréssel rontja a fogát. A kicsapongás rontja az egészséget.  Nem akarom, hogy a magyar ember vérét pálinkával rontsátok. (Vas Gereben) Ne rontsa a tüdejét, bácsi! Még meghűl és elreked ezen a hideg levegőn. (Mikszáth Kálmán) Vonaton …, nem tanácsos olvasnunk, … különösen a gót betűk rontják a szemet. (Gárdonyi Géza) || a. tárgyas <Szükséges ingert v. kívánatos testi állapotot> csökkent, gyengít. Vmi rontja az álmait, az étvágyát.  Gyermekkorom óta rontotta az álmaimat ez a rabélet. (Jókai Mór) Furkálta, emésztette, álmát, étvágyát rontotta … (Mikszáth Kálmán) || b. (ritka, költői) Vkit ront: vkinek az egészségét fokozatosan aláássa.  Mert rontanak engem szüntelen a tolvaj | évek s feneketlen rontás vagyok én is. (Kosztolányi Dezső) || c. tárgyas (ritka, régies) Rontja magát: gonddal, tépelődéssel v. rettegéssel emészti, őrli magát.  Másért rontja magát … (Csokonai Vitéz Mihály)
3. tárgyas (Használati tárgyat, eszközt) koptat, tör, szakít, s ezzel használhatóságát csökkenti, esetleg fokozatosan használhatatlanná teszi. Túlhajtással rontja a gépet. Erőltetéssel rontja a szerszámot. Csuszkálva rontja a nadrágját. A rossz út rontja a lábbelit. || tárgyas (régies) (Le)rombol, (el)pusztít.  Konstantinápolybul megindult Szulimán, | Aval az sok haddal vizeket szárasztván, Nagy hegyeket bontván, városokat rontván. (Zrínyi Miklós) [Az Atridák] hajóikat | indíták földig rontani szent Iliont. (Babits Mihály) || b. tárgyas (katonaság, régies) <Ellenséget> erejében, ütőképességében gyengít.  A németek zászlója alá kellett esküdnöd, s megfogadnod, hogy csapatoddal Rákóczi táborát rontod. (Jókai Mór) || c. tárgyatlan Kárt tesz; rombol, pusztít. Egyik kezével ront, a másikkal épít. Ezen már nem lehet rontani!  Gondold meg és igyál: Örökké a világ sem áll; De amig áll, és amig él, Ront vagy javít, de nem henyél. (Vörösmarty Mihály) Építs vagy ronts, mint a vihar, S hallgass, ha műved kész. (Petőfi Sándor) Nem tudsz már rontani, építeni sohse tudtál. (Babits Mihály)
4. tárgyas Gazdasági értéket csökkent v. veszélyeztet. A gondatlan munka rontja a minőséget. Valutacsempészéssel rontották pénzünk értékét. A belvizek rontják a terméseredményeket. || a. tárgyas (régies) Személyt) anyagi, helyzetében gyengít, anyagilag károsít.  Engemet mindenütt rontanak, károsítanak. (Jókai Mór)
5. tárgyas <Hangulatot, kedvet> fokozatosan rosszra fordít. Fanyarságával rontja a hangulatot. Ne rontsd a kedvemet!  Mért epeszted bánatokkal Lelkedet? | Ah, ne rontsd azokkal Kedvedet! (Csokonai Vitéz Mihály) Csak egy rontotta a széles jókedvét, az a szomorú gyermekleány. (Mikszáth Kálmán) Aki betyár, … annak többet se bú, se kár nem rontja kedvét. (Móricz Zsigmond)
6. tárgyas Helyzetet, viszonyt fokozatosan kedvezőtlenné v. ellenségessé tesz; lazít. Áskálódásaival rontja barátságunkat. Rontja a falu és város kapcsolatát. Durva modorával rontja a vezetés és a dolgozók közötti jó viszonyt. Ezzel csak rontotta a helyzetét. || a. tárgyas <Játékot> addigi jó menetében bizonyos mértékig (meg)zavar. Ha ő szerepel a csapatában, csak rontja a játékot.  A gyermeknek játékát csak rontjuk, ha beleavatkozunk. (Gárdonyi Géza) || b. tárgyatlan (sport, játék) <Mérkőzésen, küzdelemben, játékban> meggondolatlanságával v. ügyetlenségével hibát követve el többé-kevésbé csökkenti a győzelem v. siker esélyét. Világos a huszadik lépésével rontott. A döntő pillanatban rontott.
7. tárgyas (Vmely közösségi szellemi értéket) magatartásával v. hatásával veszélyeztet. Rontja az erkölcsöket: erkölcstelen életfelfogást terjeszt; rontja a fegyelmet, a közízlést, a nyelvet; rontja a csapat szellemét, a párt egységét.  Mi a nyelvet rontja, az a legfőbb veszély. (Arany János)
8. tárgyas <Személyt v. közösséget> erkölcsi értékében, magatartásában fokozatosan megzavar; zülleszt. Ponyvaregényekkel rontja a fiatalságot. Ne rontsd azt a gyereket ilyen történetekkel.  Minek nyomtatnám? Rontani vele a népet? (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas <Magatartást, jellemet> fokozatosan gyengít. A rossz társaság rontja a fiatalság jellemét.
9. tárgyas (tárgy nélkül is) (népies, régies) Babonás hiedelem szerint) szokásszerűen varázslattal hatalmába kerít vkit, vmit és kárt tesz benne, kül. betegséget okoz neki. Igézettel rontja a gyereket, a tehenet. Szemmel ront ez a vén vajákos.  Volt egy vén boszorkány a faluban … Régen rontotta már az embereket. (Jókai Mór)
II. Hirtelen behatol v. rátámad.
1. tárgyatlan Vkire, vmire v. (ritka) vkinek, (régies) vki v. vmi ellen ront: fegyverrel v. anélkül hirtelen rátámad. Vö: ráront, nekiront. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk ront; nekem, neked, nekünk, nektek, nekik ront. A rendőrök karddal rontottak a tüntetőkre. Az üldöző kopók a szarvasra rontottak. Az ellenség a városra rontott.  Ha a világ végén majd újolag Két ember lesz a föld határain, Ők is bizonnyal … egymásra rontanak. (Petőfi Sándor) A negyedik [sereg] a felvidékre rontott, és egyre-másra foglalta el Istvánnak a várait. (Gárdonyi Géza) Rövid idő múlva talán kénytelen leszek erről az emberről olyan dolgokat elmondani, amelyekért más ököllel rontana nekem. (Ady Endre) || a. tárgyatlan Támadó szándékkal hirtelen behatol vhova. Vkinek a házába, lakásába ront. Csatlósaival a menekülők után az erdőbe ront.  Zács nádor, ebédnél, palotába ronta. (Arany János)
2. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vkire v. (ritka) vkinek ront: a) <kellemetlen céllal> meglepetésszerűen megjelenik vkinél, váratlanul meglátogatja. Hajnalban rontott ránk a hírrel: b) hirtelen <dühös szidalommal, váddal v. szemrehányással> fordul vkihez. Vö: ráront, nekiront. Szidalmaival a zsellérre rontott. Indulatosan nekem rontott. Haraggal rontott barátjára, amiért így bánt vele. Az utasok a hangoskodóra rontottak.
3. tárgyatlan (ritka) Akadályokon áttörve, meglepetésszerű hirtelenséggel, nagy lendülettel rohan vhova v. vmin keresztül. Izgatottan rontott keresztül a tömegen.  Mint a megvadult szilaj állat, rontott hegyen-völgyön keresztül. (Tolnai Lajos)
4, tárgyas (régies) Vmibe ront: <fegyvert v. fegyverül használt tárgyat> hirtelen, nagy erővel vkinek a testébe vág.  Ha akkor mert volna vele Olaj bég uram ily csúfosan kötődni, ugyan kopasz fejébe rontotta volna … buzogányát. (József Attila)
Szólás(ok): ld. ajtó.
Igekötős igék: aláront; átront; beront; beleront; elront; előront; előreront; keresztülront; kiront; leront; megront; nekiront; odaront; összeront; ráront; széjjelront; szétront.
rontható; rontott.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi