1. A ront (I) igével kifejezett cselekvés, művelet, eljárás; az a cselekvés, hogy vmit, vkit rontanak; pusztítás. A cipő, a szem rontása; a (vár)falak rontása ágyúval, csákánnyal; az erkölcsök rontása. Rágalmaival vki hírnevének hitelének rontására tört. Mely szégyen törökök! mi veszettség rontani egymást … Váljatok el! vagy azon holdat, mely pajzsotokon van Vessétek tova, s menjetek a vészlelkű magyarhoz, Mert ott visszavonás, s egymás rontása kelendők. (Vörösmarty Mihály) || a. Ennek eredménye. A vihar rontása iszonyatos volt. Rontanak engem szüntelen a tolvaj | évek s feneketlen rontás vagyok én is. (Kosztolányi Dezső)
2. (népies, régies) (Babonás hit szerint varázslat útján kapott betegség v. ily módon okozott kár. Rontás van rajta. Gonosz rontás van ezen a gyereken. Rontásban fekszik. Rontással tönkretette a tehenet, nem ad tejet. Most, e fiú enyém levén, szeméről E csúnya rontást én …, elveszem. (Arany János–Shakespeare-fordítás) S lelkemen, szép pogány lelkemen Egy csúf rontás ül. (Ady Endre) || a. (népies, régies) Megbabonázó, megrontó varázsszer, eszköz, tárgy. Rontást dugott a legény ingébe. || b. (népies) Csúz, köszvény. Rontás van a derekamban. Némelyek mondták, hogy az úton rontásba hágott, s az egész baj ettől való volna. (Tömörkény István)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.