1. A gabonafélék közé tartozó, igen jelentős, a búzánál igénytelenebb, ősidőktől termesztett gazdasági növény; pelyvája szálkátlan, szára a kalász alatt pelyhes (Secale cereale). Őszi, tavaszi rozs; a rozs kalásza, pelyvája, szalmája, szeme, törekje. || a. Nagy tömegben, sűrűn vetett, ill. nőtt ilyen növény. Érik, pereg, szőkül a rozs; aratják, vágják a rozsot. Van annyi lány Zsolnán, mint pipacs a rozsban … (Mikszáth Kálmán) A sötét szoba sarkában zokog | egy tehetetlen, guggoló gyerek … Sír mint ahogy a vízben sír a mész … | Sikolt, mint rozs, ha szeli a kasza. (József Attila) || b. Ezzel a növénnyel bevetett, borított. || c. Ennek hozama. A szövetkezetnek szép jövedelme volt rozsból. || d. E növény megérett és learatott tömege. Behordja, csépeli a rozsot; asztagba rakja a rozsot.
2. Ennek a növénynek a kicsépelt szemtermése, rendsz. tömegében. Rozsot visz a malomba őrölni. Az üres szobákban zsákokban rozst és kukoricát tartottak. (Krúdy Gyula) || a. (ritka) Ebből őrölt liszt; rozsliszt. Rozsból sütött kenyér. Fija, apja rozson leng teng. (Csokonai Vitéz Mihály) Megszagolta: … mennyi élesztő és mennyi rozs használtatott fel a kenyérhez. (Krúdy Gyula)
3. (növénytan) Ennek különféle fajtáit és a pázsitfüvek családjába tartozó, velük rokon növényeket magában foglaló, kalászos virágzatú növénynemzetség (Secale).
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.