szakadás
szakadás főnév -t, -ok, -a
1. A szakad (I. 1, 3) igével kifejezett történés, folyamat; az a tény, hogy vmi (el)szakad, szétválik. A drót, a húr, a kötél, a zsineg szakadása; a folyónak ágakra szakadása; szakadásig: a) annyira tele, hogy majdnem el-v. szétszakad (tőle). Drága gyönggyel nyakad szakadásig lehet. (Tolnai Lajos); b) úgy, annyira, hogy majd v. szinte beleszakad, megszakad vmibe(n). Szakadásig dolgozott. || a. Ennek következménye, eredménye: az így támadt rés, nyílás, elszakad rész vmin. A cipő, a ruha szakadása; szakadás a fonálon, a ruhán; befoltozza, megvarrja, összeköti a szakadást. Alszik a széken a kabát, | szunnyadozik a szakadás, | máma már nem hasad tovább. (József Attila)
2. (műszaki nyelv) Az elektromos áramkörnek gépeken bekövetkező, rendsz. átmeneti üzemzavara.
3. Töltés, gát szétbomlása a víz nyomása következtében. A gát szakadása miatt nagy területek kerültek víz alá. A töltésen vhol szakadás történt. || a. (ritka) Szakadék (1–2). Öles szakadások tátongtak előttük, melyek kettévágták a sziklaösvényt. (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben) Vmely közösségnek, csoportnak, egységnek részekre bomlása, részeinek elválása, az egyetértés felborulása. A görög keleti egyház szakadása. Az egyesületben bekövetkezett a szakadás. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártban a mensevikek szakadást akartak előidézni. || a. (átvitt értelemben) Két v. több személy közt az ellentét, a feszültség teljes kiéleződése, az egyetértés, a jó viszony megszűnése. Előbb-utóbb bekövetkezett volna köztünk a szakadás. Efféle csekélység köztünk szakadást sohasem tehet. (Arany János) Tán megérezte e percben a közeledő szakadást a két fiú között. (Justh Zsigmond) || b. (átvitt értelemben) Ennek eredménye: az így bekövetkezett állapot, az így támadt elvi ellentét, nézeteltérés. A két munkáspárt közti szakadást sikerült megszüntetni. Áthidaljuk a szakadást. A szakadásnak okát… Káldoryban keresték. (Eötvös József) Gyönge szózatom ne növeljen, de… egyenlítsen a szakadáson, melyet a gróf… eszközölni … jónak tartott. (Kossuth Lajos)
5. Nagy anyagi tömegnek nagy erővel ömlése, áradása, özönlése vhová. Az eső, a hó, a zápor szakadása; a folyónak a tengerbe szakadása.
Szóösszetétel(ek): égszakadás; egyházszakadás; felhőszakadás; gátszakadás; hitszakadás; ínszakadás; magszakadás; pártszakadás.
szakadási, szakadásos; szakadású.
