szenvedőleges
szenvedőleges [e-e-e-ë] melléknév -en [e], -ebb [e] (kissé régies, választékos)
1. Olyan <személy>, aki vmely cselekvésben nem vesz részt tevékenyen, annak folyamán tétlenül viselkedik; szenvedő, passzív. Szenvedőleges természet. [A dráma egyik fő alakja] egy bűnbánó férj, aki… vitéz lovag létére teljesen szenvedőleges s mintegy a véletlen játéka. (Gyulai Pál)
2 Ilyen személyekre v. személyek csoportjára valló, rá jellemző <magatartás>. Szenvedőleges ellenállás. Buda [városának] szenvedőleges magatartása felbátorításul szolgálhat. (Kemény Zsigmond)
szenvedőlegesség.
