szüntelen [e-e] melléknév és határozószó, (régies) szűntelen
I. melléknév -ül
1. Szünet, megszakítás nélkül, folytonosan végzett, folyó, történő. Szüntelen zajongás, jajgatás. Mi voltam?… befelé sajgó szüntelen panasz. (Szabó Lőrinc) || a.Szüntelenül: szünet, megszakítás nélkül, folytonosan. A pisztoly… szüntelenül magánál hordta. (Kosztolányi Dezső) A lány… szüntelenül hízik, s ezt sehogy sem szereti. (Nagy Lajos)
2. (túlzó) Nagyon gyakran történő; sűrűn ismétlődő. Szüntelen közbeszólásaival zavarja a tárgyalást. Ez az ember szüntelenül a kocsmában ül.
II. határozószó (kissé választékos)
1. Folytonosan, állandóan; szüntelenül. Szüntelen esett az eső; szüntelen dolgozott. A hajóban az a szűntelen való rengetés… a gyomrot felkeveri. (Mikes Kelemen) Szüntelen | fuldokoltam egy gazdag Semmiben. (Szabó Lőrinc)
2. (túlzó) Sűrűn ismételve, ill. ismétlődve; nagyon gyakran; mindig újra; szüntelenül. Ez a fiú szüntelen pénzt kér. Győztél felettem, mert az végzetem, Hogy harcaimban bukjam szüntelen. (Madách Imre)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.