táptalaj
táptalaj főnév
1. (biológia) Olyan anyag, rendsz. emberi étel, amely különösképpen alkalmas baktériumok tenyésztésére, v. amelyben különösen szívesen tenyésznek a baktériumok. A húsleves, mint táptalaj. A tej a baktériumok kitűnő táptalaja.
2. (orvostudomány) A kórokozók megtelepedésére; szaporodására alkalmas külső körülmények; az ilyenek elhatalmasodását segítő környezet. A rossz szociális körülmények jó táptalajt adtak a tüdővésznek.
3. (átvitt értelemben, ritka) Az az állapot, helyzet, amely kedvező lehetőségeket nyújt bizonyos mozgalmak, eszmék kifejlődésére, elterjedésére; tenyésztalaj. A forradalmak táptalaja.
táptalajú.
