távozás
távozás főnév -t, (-ok), -a
1. A távozik (1) igével kifejezett cselekvés, ill. az a tény, hogy vki vhonnan távozik v. távozott. Angolos, gyors, korai távozás; búcsú nélkül, titokban való távozás; hazulról, az országból való távozás; az életből való távozás; a közönség, a vendégek távozása; a távozás hímes → mezejére lép; távozás előtt, után; távozása alkalmával; távozásakor; jelt ad a távozásra; távozásra szólít fel vkit. Távozása előtt elbúcsúzott mindenkitől. A két asszony… észre sem vette a Bubenyik távozását. (Mikszáth Kálmán) Annyira felingerelte a féltékenység, hogy az utolsó vendég távozása után a feleségén töltötte ki a mérgét. (Hunyady Sándor)
2. (átvitt értelemben) Az a cselekvés, ill. tény, hogy vki állásából, beosztásából, szereplése teréről visszavonul, lemond, távozik (2). Az igazgató, a miniszter távozása. Az elnök távozása nagy feltűnést keltett az egyesületben. Követelik a közéletből való távozását.
távozási.
