vele
vele [e-e] határozószó (személyragos) és igekötő
I. határozószó (személyragos) -m, -d, velünk, -tek [ë], velük v. (régies) velök v. (elavult) velek [e-ë]; (népies, irodalmi nyelvben) véle Nyomósítva: énvelem stb., ővelük; <a személynévmás nem használt -vel ragos alakja helyett, néha a mutató névmás -val, -vel ragos alakjának jelentésében.>
Általában: a személyraggal megjelölt v. az előzményekből ismert személlyel, tárggyal, dologgal.
1. Az ő társaságában, az ő társaként; kíséretében. Vele voltam a színházban. Gyere velem moziba! Velük szolgáltam az ezredben. Isten hozzátok! lelkem, múlatni szeretne Még veletek, kedves hiveim. (Petőfi Sándor) Szerettelek, | de már tudtam, nem maradok veled. (Szabó Lőrinc) || a. Az ő közreműködésével, részvételével. Egyedül nem tudod megcsinálni, csak velem. Veletek, általatok, ha nektek tetszik, nélkületek, sőt ellenetek, ha kell. (Kossuth Lajos) || b. Mozgása, haladása közben, őt v. azt is magával vive, rántva v. általában mozgatva. → Forog vele a világ. A kocsi felfordult vele. Felkapta az almát, és elszaladt vele. Ez a gép tán egyenest a Más világba megy velünk! (Petőfi Sándor) Az egyik rókakölyök elkapta [a nyúllábat], és elkezdett vele szaladni. (Mikszáth Kálmán) || c. (népies) <Tárgyról, dologról szólva:> hozzáadva, kiegészítésül. Ihol a tarhonya; itt a zsír is vele. (Gárdonyi Géza) || d. (átvitt értelemben) <A személyraggal jelölt személy iránti együttérzés kifejezésére.> Vele van bajában. Aki nincs velem, az ellenem van. Aki nincs ellenünk, az velünk van. Gyászodban minden érzésemmel, minden gondolatommal veled vagyok. (Gárdonyi Géza)
2. A személyraggal jelölt dologgal, személlyel mint eszközzel. → Parancsolj(on v. -atok, -anak) velem! Itt a kés, tudsz vele vágni? Rendelkezzék velem! Csak játszik veled, nem szeret. Valamelyik pajzán menyecske … egy hógomolyát [= hógolyót] gyúrt, és megdobta vele a vicispánt. (Mikszáth Kálmán) Olykor előkotrom egyik … kaparós töltőtollam …, s vele körmölök. (Kosztolányi Dezső) || a. Az ismert, az említett dologgal mint közlekedési eszközzel. A vonat indul, elmégy vele? || b. Ezzel a szavával, beszédével mint kifejező eszközzel. Mit akart vele mondani? Már ezt úgy mondta [a lány], hogy kést forgat vele a másik lány szívében. (Móricz Zsigmond)
3. <Műveltető értelmű ige mellett:> A személyraggal jelölt személlyel mint a cselekvés végrehajtójával. Velem készíttette el az egész tervet. A kormány vele akarja fölpiszkáltatni a nagy szemétboglyát. (Mikszáth Kálmán) Áprilist járattak vele. (Ambrus Zoltán) Olyan jó kedve volt, madarat lehetett volna vele fogatni. (Móricz Zsigmond)
4. A személyraggal jelölt személy közvetítésével; általa, tőle. Velem küldte el a könyvet neki. Veled akarok izenni apámnak.
5. A személyraggal jelölt személlyel, dologgal mint a cselekvés v. történés szenvedő alanyával. Vele született ←. Különös dolog történt velem. Veled is megeshet ilyesmi. Mi van veled? a) miféle szokatlan dolog történik v. történt veled?; b) mi bajod van, mi bánt? Ilyet velem nem lehet csinálni. Nem tudok mit kezdeni vele. Mit akarsz vele? Mi lesz velem? Hova legyek veled, te rossz gyermek? (Csiky Gergely) Keresd meg Mari kisasszonyt, s gyere jelenteni, mi van vele, hogy még fel nem öltözött. (Mikszáth Kálmán) Mi vagyok én, hogy velem ezt merik tenni! (Móricz Zsigmond) || a. A személyraggal jelölt dologgal, mint cselekvésének céljával, tárgyával. Elkészült, készen van vele. || b. <Érzelmileg erősen színezett felkiáltásokban:> → el vele!; ide vele!: hozzák ide v. jöjjön ide; → ki vele!; le vele!: <rendsz. politikai szónokkal szemben nemtetszést, visszautasítást kifejező felkiáltásként:> nem kell! abcúg! le onnan! Akasztófára vele! → Lámpavasra vele! A → pokolba vele! Ide veled, régi kardunk! (Petőfi Sándor) Pokolba veled! (Arany János)
6. Irányában; iránta; vele szemben. Barátságos, közlékeny, szíves vele. Aztán legyen vele okos az ember … (Csiky Gergely)
7. <Vmely testi, egészségi, esetleg lelki állapotra visszautalva:> ebben az állapotában. Influenzája volt, fenn járt vele, aztán visszaesett. || a. <Hasonló helyzetben:> miatta. Eltört a lába, feküdt vele négy hétig. Nagy bánata volt, visszavonult vele az emberektől.
8. <-val, -vel ragos vonzatú igékkel és melléknevekkel v. kifejezésekkel kapcs. a(z ismert, említett, szóban forgó) konkrét határozót helyettesítve:> azzal, ezzel. –81 <Szóbeli v. írásbeli érintkezést, közlekedést jelentő igék és kifejezések mellett.> Barátkozik, kibékül, megalkuszik, szövetkezik vele; beszél, társalog, szól vele; levelez, leveleket vált vele. Nem merek szemébe nézni, ha velem szól. (Eötvös József) Egyébiránt közlendőm is van veled … (Mikszáth Kálmán) –82 Találkozást v. együttlétet jelentő igék mellett. (Össze)találkozik, (össze)ütközik vele. Tartson velem! –83 <Ellenfélként szembenállást jelentő igék, kifejezések mellett.> Hadakozik, harcol vele; birkózik vele; összevész, veszekszik, vitatkozik vele; párbajt vív vele. Válogatott nép az, mind derék emberek, Víni sík mezőn is dolgot adna velek. (Arany János) Szent Kelet vesztett boldogsága | … Táncol egy boros asztalon | S ős Kaján birkózik velem. (Ady Endre) Beszéljen, … mi baja van velünk! (Móricz Zsigmond) –84 <Vkivel, vmivel való foglalkozást, bánást jelentő igék és kifejezések mellett.> Gondol, bajlódik, törődik, vesződik vele; csúfolódik, tréfál vele; köze, dolga van vele; jól, rosszul bánik vele; végez vele. Mi gondom vele? –85 <Vkivel, vmivel való ellátást jelentő igék, melléknevek és kifejezések mellett.> Ellát, jutalmaz, megajándékoz vele; felruház, körülvesz vele; beültet, megtölt vele; kínál, ékesít vele; ékes vele; tele van vele. Ilyen erős csak az lehet, | ki velünk van teli. (József Attila) –86 <Testi, lelki vágyak, szükségletek kielégítését jelentő igék és kifejezések mellett.> Jóllakik, beéri, kibírja, táplálkozik vele; él, visszaél vele. Nem megy vele semmire. Mit érek vele? –87 <Birtoklást, bővelkedést jelentő igék, melléknevek és kifejezések mellett.> Bír vele; bővelkedik vele; teljes vele. –88 <Összeillést, összetartozást és ezek ellenkezőjét jelentő igék és kifejezések mellett.> Megegyezik, összeillik, talál vele; ellenkezik vele; felér vele; egyenlő, ellentétes, közös, párhuzamos, rokon vele. –89 <Cserét, adás-vevést és egyéb, az anyagiakkal összefüggő cselekvést, állapotot kifejező igék, melléknevek és kifejezések mellett.>Adós vele; tartozik vele. Itt van tíz forint, vásárolj vele valamit. –810 <Hasonló kifejezésekben társhatározóként.> Megosztozik vele.Cserélj velem kalapot. –811 <Kérkedést, biztatást, vádolást jelentő igék és kifejezések mellett.> Biztat vele; dicsekszik, hízeleg, kérkedik vele; fenyeget, gyanúst, vádol vele. –812 <Kényszert jelentő igék, melléknevek és kifejezések mellett.> Kénytelen vele. Odakint az apróság úgy fagyoskodik, mintha muszáj volna vele. (Móricz Zsigmond) Gyuri … előre kivágta a huszonegyét, bár nem volt köteles vele. (Móricz Zsigmond) –813 <Némely közlést jelentő ige mellett, a közlés tárgyára utaló szóként.> Előáll, előhozakodik, kipakol, kirukkol vele. Valami újabb kívánsága van, épp az imént állott elő vele. Tudtam, hogy letagadod … mihelyt kipakolok vele, mit jelentettek rólad. (Ambrus Zoltán) –814 <Hasznot, ill. kárt jelentő kifejezések mellett:> általa (1). Mit nyerek vele? Nem sokat használ vele, ha követelőzik. Tanult, jeles fiú. Jól jártunk vele. (Móricz Zsigmond) Otthagyta őket, a nevét se tudja egyiknek-másiknak. Mit vesztett vele? (Móricz Zsigmond)
9. <Néhány állandósult szókapcsolatban, (hosszabb időre való) távozás esetén v. végleges búcsúzáskor tegező viszonyban egy, ill. több személyhez szóló köszöntésben, a megszólítottra utaló szóként.> → Béke veled (v. veletek)! Ég veled (v. veletek)! Isten veled (v. veletek)! 91 (bizalmas) Isten vele (v. ritk. velük): <hasonló köszöntésként magázó viszonyban>.
10. <-val, -vel ragos vonzatú határozószókkal és névutókkal kapcs., a(z ismert, említett, szóban forgó) konkrét határozót helyettesítve:> azzal, ezzel. Átellenben, szemben, szemközt vele; együtt, (népies, az 1. és 2. személyben gyak. a -vel rag ismétlésével:) velemmel stb. együtt. Eladtad te azokat a katonákat már veleddel együtt. (Jókai Mór) Gyuri ott állott velök szemtől szembe. (Mikszáth Kálmán)
II. igekötő (rendsz. csak a velejár igében és származékaiban) (bizalmas) <Önállósítva, eldöntendő kérdésre adott igenlő feleletként v. elhangzott közlés nyomósítására, az igekötős igével egyértékű.> Ugye az ilyen állással velejár a sok izgalom.] – Vele bizony [= valóban velejár].
