virágzó
virágzó melléknév -n v. -an, -bb
1. Olyan növény v. annak része, amelyen kinyílt virág (1) van; virágzásban (1) levő. Virágzó ág, almafa, rózsa. Az udvar közepén szivattyús kút van, és itt-ott az ajtó mellett virágzó leander. (Gárdonyi Géza) A város végén … kertek és tavaszi pompában virágzó gyümölcsfák. (Krúdy Gyula) Egy virágzó cseresznyefa | alatt megálltál, ágai | körülbókoltak. (Szabó Lőrinc)
2. (átvitt értelemben) Kedvező körülmények, lehetőségek között kibontakozva sikeresen, eredményesen fejlődő, működő, tevékenykedő <közösség, intézmény, jelenség>. Virágzó intézmény, irodalom, kereskedelem, mezőgazdaság, vállalat; virágzó szövetkezeti élet; virágzó állapotokat, korszakot teremt. Háború dúlta fel a virágzó városokat, tartományokat. A virágzó gyár- és kézművesipar sokkal … állandóbb vásárt nyújt a termesztőnek, mint akárminő külkereskedés. (Kossuth Lajos) || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Rossz irányban gátlás nélkül működő; burjánzó. A tőzsdén virágzó spekuláció.
3. (átvitt értelemben, választékos) Olyan <személy>, aki ifjúságának legszebb szakaszában, fiatalos szépségének v. erejének teljességében van; viruló. Virágzó ifjak, szüzek. || a. (átvitt értelemben, választékos) Ilyen személyre jellemző; fiatalságot, frisseséget tükröző. Kívánjuk, éljen sokáig, Sok szép idők lefolytáig, Virágzó egésségben. (Csokonai Vitéz Mihály) Itt állok virágzó éltem szigetjében. (Csokonai Vitéz Mihály)
