ÉK, (2)

Full text search

ÉK, (2), fn. tt. ék-et. 1) Tulajdonsága valamely testnek, melynél fogva az vagy alakra, vagy anyagra nézve, különösen a szemeknek tetszőleg ki van csinosítva, czifrázv a, drágán kimesterkélve. Ék a ruhán, fegyveren, bútorzaton. Ékkel ellátott tükörráma. 2) Drágaság, drágaszer, mely jelesképen a testnek és öltözetnek díszesítésére szolgál, milyenek a drága gyürűk, gyöngyök, karpereczek stb. 3) Átv. ért. a szónoki és költői eléadásnak, nyelvnek válogatott szókból, kifejezésekből álló tulajdonsága. Közbeszédben a nép ék helyett rendesen ékesség szót használ.
Rokon vele a magyar ég (ige); így a franczia briller, (brillant) és brûler is egy eredetűeknek látszanak, (talán πυρ szótól). Lehet ék fordítva a kecs, kéj gyöke: is.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi