ÍGE, (1)

Full text search

ÍGE, (1), IGE, (1), (l. ÍG elvont gyök); fn. tt. ígét v. igét. Általános jelentése: szó; beszéd; csaknem az ami a hellén ηχη szóé. Katalin első prózai legendájában (1519-től) jöge v. iöge (yewge) is. „Demaga (mindazáltal) minekelétte elkezdenéjek (= elkezdenők) magyerázni (így) az ő mártíromságát, annakelétte lássuk meg, hogy micsoda ez iöge (palóczosan): mártir. Imár ez ige (rendesen) szintén magyer szóvá vált.“ (Toldy F. kiadása). A Bécsi codexben szintén találjuk üge alakban is. „Nincs illyen némberi földön személyben, szépségben és ügéknek értelmében.“ (Non est talis mulier super terram in aspectu, in pulchritudine et in sensu verborum). Föntebb ,íge‘ is: „Mend ez igék ked(ég) kelletének Olofernes előtt.“ (Judith XI. fejezet). Molnár Albertnél idea, notio, Begriff szókkal is értelmezve találjuk. Különösb jelentései a mai gyakorlatban: 1) Szoros nyelvtani ért. beszédrész, mely az alanynak cselekvő, (átható, önható), szenvedő vagy közép állapotát személy, szám, idő, mód és alak szerént meghatározza. (A német Zeitwort). Az íge általán cselekvő, szenvedő vagy közép. A cselekvő vagy átható, melynél az alanynak cselekvő állapota más határozott vagy határozatlan tárgyesetre átvitetik, pl. ír, tanít, ver, kér (valakit v. valamit); vagy önható (benható), melynél az alanynak cselekvése másra ki nem terjed, hanem magában marad, pl. jár, áll, ül, ered, támad, mozog, pereg, tágúl, ürűl; rendszerént az áthatóból származik a miveltető, at, et v. tat, tet képzőkkel, mely más által végbevitt cselekedeteket jelent, pl. irat, taníttat, töret, kéret. A szenvedő íge a) külszenvedő, mely az alanynak kül októl eredő kényszerülését jelenti, és ilyen a miveltetőkből a jelen tőszemélyében egyedül ik hozzáadásával származik, pl. irat-ik, taníttat-ik, töret-ik, kéret-ik. (V. ö. IKES ÍGE); b) belszenvedő, melynél az alany kényszerülésének oka magában rejlik, ódik, ődik, s néha ódzik, ődzik képzőkkel, pl. zár-ódik, gyötr-ődik, üt-ődik, emészt-ődik; fog-ódzik, lop-ódzik, harap-ódzik, menteget-ődzik, teker-ődzik. A középigék jellemjegye ik, s részént egyszerü képzésüek, mint: szokik, telik, múlik, nyúlik, hallik, esik, bízik stb. részént egy vagy több középképzők által alakúltak, mint elmélkedik, gondolkodik, várakolzik, haragszik, melegedik, villámlik, redvesedik stb. 2) Evangyéliomi ért. am. a görög λογοζ, mely alatt a második isteni személy értetik. Kezdetben vala az Íge, és az Íge Istennél vala, és az Isten vala az Íge. Az Íge testté lőn, és mi bennünk lakozék. (János ev. I.). 3) Egyházi ért. szent tan, szent oktatás, keresztény tanítás. Isten igéjét hirdetni, hallgatni. Nem csak kenyérből él az ember, hanem minden igével, mely Isten szójából származik. (Máté. 4.).
„Ő Szent Fiában gyönyörködjetek,
Nagy szeretettel benne higyjetek,
Szent igéjében ékeskedjetek,
Az Isten népét ti őrizzétek.“
Panaszló ének 1549-ből. (Thaly K. gyüjt.).
4) Babonás mondat vagy szó, valakinek megrontására. Innen: megigézni valakit, megigézni a kis gyermeket.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi