Baleárok (Islas Baleares), Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport a Földközi-tengerben, Spanyolország K-i partjai közelében; amelytől 800 km.-re van; tagjai: Mallorca, Menorca, Cabrera, Dragonera, Conejera. (l. ezeket). Területük 4817 km2. Nagyobbára hegyek takarják; ennek dacára termékenyek; főtermékek a buzán kivül: narancs, olajfa, mandoia és szőllő; a házi állatok közül leginkább sertéseket tenyésztenek. A lakosság spanyolul, de külön nyelvjárást beszél, amelyet mallorquinonak hivnak. A B. a Pityuzákkal együtt egy tartományt alkotnak és 5 partidora oszlanak. Fővárosuk: Palma, Mallorca szigeten. A B.-at már a feniciaiak és görögök is ismerték; ez utóbbiaktól kapták nevöket (bailein a. m. hajítani. parittyával hajítani, tehát parittyások). A II. puni háboru befejeztéig karthagói uralom alatt állottak. 123. Kr. e. Aulus Caecilius Metellus Róma uralma alá hajtotta. A nyugat-római birodalom megdőlése után gyakran cseréltek urat (vandalok, nyugati gótok, kelet-rómaiak, frankok, arabok). I. aragoniai Jakab (1228-32) az araboktól elvette; ennek utódai alatt 1276 óta El reyno de Mallorca néven külön királysággá lett. 1713-1783 angol uralom alatt állottak. V. ö. Salvator Lajos főherceg: Die B. in Wort u. Bild geschildert (Lipcse 1860-90). Ismertetése Berecz Antaltól: Földrajzi közlemények, 1889.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.