Ébenfa
Ébenfa (növ., a görög ebenos és héber ebenből, a. m. kő), a róla nevezett család három génuszának: Diospyros, Maba (l. o.) és Euclea (l. o.) nehéz, kemény és becses műfája. Az igazi vagy fekete É. a Diospíros L. a. D. Ébenum Retz. 12 méter vagy magasabb fa, kérge fekete, levele 5 cm. hosszu, bőrnemü, virága fehér, bolyhos, bogyója az olajfáéhoz hasonló. K.-Indiában különösen Ceylonban, a maláj szigeteken honos. A. D. ebenaster Retz. levele 26 cm. hosszu, gyümölcse almaforma (lisztalma), a husa sárga, nyálkás, savanyus, Ceylonon meg a Molukki szigeteken honos. A. D. melanoxylon Roxb. (koromfa) K.-Indiában, Réunión és Ile de France-on, 6 méter magas; levele hosszas, lándsás, virága halavány sárga; bogyója gömbölyü, leves, ehető. Ezek a fajok, valamint a D. melanida Poir., D. tesselaria Poir., és D. chloroxylon Roxb. szintén E.-t szolgáltatnak. E fák hársa fehére, itt-ott fehér, a fa belseje felé gyarapodó feketés erekkel. A vén fák fafehérje alig ujjnyi vastagságu (fehér ébenfa), a többi fekete s egész finom, egyenletes szerkezetü, az évgyürüit, meg a tükörrostjait ne könnyen látni. Ez valamint a nagy sulya különbözteti meg az É.-t a hazai, feketére csávázott fától, nevezetesen a tölgy fájától, mely a vizben soká állva szintén megfeketedik, de könnyü marad. Nagyító alatt a bélsugár mint nagyon vékonyka, gyöngysorféle képlet látszik. Fajs. 1,187. Égetve sajátságos- nem épen kellemetlen szagu. Az igazi É.-t késsel vágni nagyon nehéz. A fekete É. apróbb asztalos-, különösen pedig esztergályos műnek célszerü.
Már a régiek ismerték, ebenos-, melanoxylon- és ebenastrumnak nevezték. Az ótestamentom is említi. A régiek legbecsesebb fája az É. volt, most néhol disznek ültetik. A többi fajt l. Diospyros a., ugyanitt a zöld É.-t. A zöld, vagyis inkább barna és sárga É. a Bignonia leucoxylon L.; D.-amerikai és Ny.-indiai fából való. Ez is nagyon kemény, tartós, frissében vágva barnás és zöldes sárgával pettyegetett, a levegőn sötétbarna, egész fekete lesz, zöldes árnyéklattal. Igen finom szerkezetü, jól vágható, fajsulya 1,210. A nyugatindiai hamis v. zöld É. a Brya Ebenusból való. A d.-amerikai Aspalathus Ebenus L. (Pterocarpus Ebenus Pers.) faja is egyik fajtája az É.-nak. Északi v. nyugati E.-nak a bikkfát hiják. az álébenfa az aranyzápor (aranyeső) nagyon kemény és szép barnafekete fája. Német É. a tiszafa, kék É.-t, l. Amanantfa, szenegal É., l. Dalbergia, piros É.-t l. Grenadillfa. A mesterséges E.-t részint hazai keményfák (körte-, juhar-, bükk- és égerfa) csávázása, részint plasztikus masszák segítségével állítják elő. Az É.-t a galambborsó fájával is hamisítják. Az É.-val a palisszandra- vagy jakarandfa rokon.
