Gyermekmenhelyegylet
Gyermekmenhelyegylet budapesti előnévvel alakult, főleg Károlyi Kornis Klarissza grófnő buzgólkodása folytán. Feladatául tüzte ki oly szegény gyermekek, különösen árvák és lelencek ápolását és gondozását, kiknek szülői v. elhaltak v. kórodákban és fogházban sinylődtek. 1894-ig 5000 gyermeket ápolt, tanított, nevelt. Az egyesület tevékenysége két részre oszlik. Az irgalmas nénék vezetése alatt álló és a fővárosi IX. kerületben levő Knezics-utcai intézetében, nemkülönben a kisdedóvóval egybekötött fóthi intézetében, főleg a kisdedek testi épségét, fizikai életét gondozva, a rákospalotai István-telken berendezett konviktusban, főleg pátfogoltjainak erkölcsi és szellemi kiképzéséről gondoskodik. Ez intézetben a 6-12 éves tanulókat a népiskolai tantárgyakban oktatja, a fölserdültebbeket pedig a kertészképző iskola hat éves tanfolyamán vezeti keresztül; kiképzi ezeket a konyha-, disz- és fakertészetben, a szőllőtenyésztésben, a kosárfonásban, a kerti eszközök készítésében. A kertészeten kivül az egyes mesterségekre hajlandósággal biró növendékeket a telepen berendezett bognár-, kerékgyártó-, asztalos-, kovács-, cipész- és szabóműhelyekben képzett iparos mesternek tanítják ki. Miután az intézet pártfogoltjait értelmes munkásokká, kertészekké és iparosokká kiképezte: gondoskodik egyszersmind további boldogulásukról is, amennyiben a hat évi tanfolyam után a növendéket az iparosmestertől kapott oklevéllel fölszabadítja és az utolsó két évben végzett munkájukhoz mért összeggel ellátott és a gyakorlati életbe kibocsátott növendékeknek még elhelyezésükről is gondoskodik. V. ö. Vasárnapi Ujság 1894. 21. számában dr. O. Mátrai Ernő cikkét.
