Hemoglobinvérüség

Full text search

Hemoglobinvérüség (Haemoglobinaemia), beteges állapot, mely közben a vér (l. o.) savoja oldott állapotban tartalmaz hemoglobint (l. o.), mely ilyenkor a vesék által részben kiválasztatván, a vizeletben is megjelenik és azt halvány vagy sötétebb vörösre festi (Hemoglobinvizelés). Embernél is előfordul néha. A házi állatoknak elég gyakori betesgsége és két alakban szokott náluk fellépni. 1. A csuzos-H.-ben (H. rheumatica) legtöbbször lovak, ritkán szarvasmarhák szoktak megbetegedni. A legelső tünet a test hátulsó részének gyöngülése, mely ingadozó és feszes járásban nyilvánul és legtöbbször rohamosan fokozódik annyira, hogy a beteg összerogy és nem képes többé felállni. E közben teljesen eszméleténél van, teste elülső részével folyton kisérleteket tesz a felállásra, mig testét bő izzadság borítja. A far és a combok, súlyos esetekben egyéb testtájak izmai is deszkakeménységüek, ugyanitt a bőr érzékenysége legtöbbször feltünően csökkent. A később üritett fizelet, főleg átszürése után, az esetek szerint a vörös szinnek különböző árnyalatatit mutatja. A betegség, még súlyos alakjaiban is már pár óra v. néhány nap mulva gyógyulással végződhetik, de a test hátulsó részének gyöngeségét járáskor még hosszabb ideig észrevenni, azonkivül pedig az ilyen lovak a visszaesésre hajlamosak. A teljes keresztbénulásig fogozódott, súlyosabb eseteknek körülbelül felében azonban a betegek elhullanak. A betegség majdnem biztosan elkerülhető az állatok racionális ápolásával, nevezetesen hideg időben is naponkint való megjártatásával és a pihenő napokon mérsékeltebb táplálásával (szegén állattartók edzett állatai majdnem sohasem betegszenek meg). A már beteg állat kezelése kezdetben a test hátulsó részére alkalmazott ejges borogatásokban áll, melyeket 1-2 nap mulva felmelegedővel váltunk fel s ugyanakkor a beteg testtájak szeszes ledörzsölése célszerü. Némelykor a betesgség legelején végzett bő érvágás, a betegség további folyamán pedig idegizgatók (strychnin, veratrin) bőr alá fecskendezése mutat fel több-kevesebb eredményt. E közben az ürítések szabályozására a legtöbb figyelmet kell fordítani. 2. A fertőző-H. (H. infectiosa) szarvasmarháknak, főleg erőteljes igás ökröknek megbetegedése, melyet eddig leginkább csak Románia mocsaras talaju vidékein észleltek. A tünetek: magas láz, tompultsággal és étvágytalansággal kapcsolatban, bélsárpangás, majd később hasmenés s mint legszembeötlőbb jel, hemoglobin által vörösre festett vizelet. 2-3 nap mulva a súlyosabb esetekben a betegek már egészen elgyöngültek, görcsösen vonaglanak, igen lesoványodnak és a 4-7. nap között elhullanak. A kedvezőbb lefolyásu esetekben a javulás már a 2-3. napon beáll és a betegek ettől kezdve hamar gyógyulnak. Hasonló megbetegedést Romáiában juhokon is észleltek, melyet ott carceagnak neveznek. Mindkettő különben sokban hasonló a texas-lázhoz (l. o.). A szarvasmarhák e megbetegedése nem tévesztendő össze azok vérvizelésével. L. Erdőkor.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi