Toulouse
Toulouse (ejtsd: tulúz), az ugyanily nevü járásnak, Haute-Garonne francia départementnek és azelőtt Languedocnak fővárosa, kat. érseknek, protestáns és izraelita konzisztoriumnak székhelye, Dél-Franciaország középpontja, termékeny síkságon, a három híddal áthidalt, hajózható Garonne partján, a Canal du Midi torkolata fölött, több vasútnál, (1896) 149,963 lak., állami puskapormalommal és dohánygyárral, gazdasági gép- és szerszám-, papiros-, tészta-, cukor- stb. gyártással, élénk kereskedéssel, különösen Spanyolország felé. Az 1233. alapított egyetemnek van 4 (jogi, orvosi, matematiko-fizikai és bölcsészettörténelmi) fakultása, 91 tanára, 1459 hallgatója, könyvtára (80,700 kötet), gyógyszerésziskolája és különböző intézete; ezenkivül közművelődési intézetei, egy teologiai és filozofiai felekezeti fakultás (20 tanárral), nagy állatorvosi akadémia, zene-konzervatorium, tüzér-akadémia, különféle tudományos és irodalmi társulata, aminők a Jeux floraux, a tudományos akadémia, irodalmi társulat stb., többféle középiskolai, kémiai, fizikai, geologiai, botanikai, szülészeti, mezőgazdasági kurzusa stb. A boulevardokkal, fasorokkal és a Garonne által körülfogott tulajdonképeni város nagyobbára szűk és kanyargós utcákból áll; csak néhány újabb utca, mint a Rue d'Alsace-Lorraine tesz kivételt. Ez D-en az érseki palotától indul ki, amelytől K-re van a prefektura és a St.-Étienne-székesegyház vastag toronynyal, széles hajóval és szép márvány oltárlappal, É-ra pedig az augusztinusok egy régi kolostorában a muzeum régiség-, üvegedény-, faience-gyüjteménynyel, képtárral és modern faragványok (Pradiertől, az itt született Falguiere és Marciétől stb.) gyüjteményével; még tovább Ny-ra a Place du Capitoleon a városháza IV. Henrik szobrával azon udvarban, amelyben II. Henrik montmorencyi herceget lefejezték. A Place du Capitoletól É-ra fekszik a du Taur és a szép St.-Sernin nevü román templom, T. legkiválóbb épülete, amelyet a XI. sz.-ban kezdtek meg építeni és a XII. és XIII. sz.-ban folytattak, 1860. pedig Viollet le Duc vezetése mellett renováltak. A templom 115 m. hosszu, legalább 32 m. széles és 21 m. magas; 64 m. magas tornya ötemeletes és arkádos. A St.-Sernintől Ny-ra van az arzenál a tüzériskolával, D-re pedig a protestáns templom, a kis liceum a XIII. és XIV. sz.-ban épült jakobinus templommal. A mellette fekvő nagy liceum a Hôtel de Bernuyben van elhelyezve; ugyanitt látható a kollégiumi könyvtár (100,000 kötettel és 950 kézirattal). Tovább D. felé a Garonne mellett a 7 boltívben épített Pont Neuf (amelyet 1543-1626. Bachelier és fiai építettek) alatt a La Daurade templom látható; innen ÉNy. felé vezet a Quai de Brienne a St.-Pierre nevet viselő függőhídig, onnan túl a Quai St.-Pierre a régi du Bazacle nevet viselő hídig, amely mellett a nagy dohánygyár áll. A Pont Neuf fölött van a Tunis sziget. A régi város ezen déli részében láthatók a Dalbade-utcában az ugyanily nevü templom (van Notre Dame la Blanche a XV. sz.-ból), a XVII. sz.-ból való a Hôtel de Clary (vagy Maison de pierre) és tőle K-re a Hôtel Lasbordes (vagy de Fleyres), Bachelier egyik mesterműve (1515). Meglehetősen messzire D-nek esik a Place du Salin, ahol az autodaféket tartották. Az ó-város D-i végében van a parlamenti épület, most igazságügyi palota, amely előtt Cujacius jogásznak bronzszobra áll; e mellett vezet el a St.-Michel-fasor a Grand Rond nevü szép térre és elválasztja a D.-i városrészt, amelyben az orvosi iskolát, a matematiko-fizikai fakultást és a botanikus kertet helyezték el. A Grand Rond térről több fasor indul ki; a St.-Etienne nevü, É-nak vezető, az ugyanily nevü K-i városrészt határolja, amely a Canal du Midiig nyúlik; tőle É-ra e csatorna mellett terül el St.-Aubin külváros, az ugyanily nevü templommal, mig a csatorna túlsó oldalán van a Guilhemery nevü városrész a Caousou nevü nagy parkkal. Az ÉK-nek vezető Lafayette nevü fasor St.-Aubint a Matabiau városrésztől választja el, benne van a Canal du Midi partján a csatorna megalkotójának Riquetnek szobra Rissoul-Dorvaltól (1838). A nagy Matabiau városrészben, amely a Canal du Midi mindkét partjára kiterjed, helyezték el az állatorvosi iskolát és a fő indóházat. Az iskola mögött egy obeliszk emlékeztet az 1814 ápr. 10-iki csatára és közelében áll a csillagvizsgáló. A Boulevard d'Arcole mögött fekszik az Arnau-Bernadr városrész, ÉNy-on vannak a kaszárnyák és Ny-on az arzenál mögött a St.-Pierre városrész, ettől D-re pedig a St.-Cyprien, a Pont Neuf mellett épült St.-Jacques-kórházzal és a St.-Joseph de la Grave nevü ispotálylyal. Ez utóbbi városrész van leginkább veszélyeztetve a Garonne áradásaitól. 1875. az árviz nagy részét romba is döntötte.
T., a latin Tolosa, mint a tektoszág gallus törzs főhelye már a rómaiak idejében jelentékeny hely volt; a gallusok szent városnak tartották. 419. a nyugati gótok fővárosukká tették, országukat tolosai királyságnak is nevezték. 507. elfoglalta Klodvig. 778. grófsággá lett, amelynek birtokosai 1249. VII. Rajmunddal kihaltak. 1271. a francia koronára szállt. A város sokat szenvedett az albiai háboruban. 1562. itt 4000 hugenotta vesztette el életét és 1572. a Bertalan-éjen újabb 300-at gyilkoltak le. 1814 ápr. 10. a franciákat itt az egyesült angolok és spanyolok legyőzték. V. ö. Jourdan, Panorama historique de T. (1877); T., histoire, archéologie, monuments, facultés stb. (1887).
