Ábel
Ábel: I. (héb. hebel ’mulandóság’; de lehetséges, hogy az asszír aplu, ill. a sumer ibila ’fiú’ szóval függ össze v. az arab habilával, amely a. m. ’a fiútól megraboltnak lenni’): Ádám és Éva 2. fia (Ter 4,2). Mint az első pásztor Istennek tetsző áldozatot mutatott be (4,4). Hogy áldozata miért tetszett Istennek, az a Ter szövegéből nem derül ki, de föltehetően azért, mert Izr. fiainak egyik ősi hagyománya szerint Istennek a letelepedett életformával ellentétben a nomád életmód volt tetszésére. Ez a versenyzés egy sumér szövegből is kimutatható. ~t bátyja, a földművelő ® Kain irigységből leütötte (4,8; Bölcs 10,3). Minthogy a ® földművelés csak az átmeneti kőkorban terjedt el, ~ tört.-e kronológiai szempontból nem kapcsolódik a bűnbeesés leírásához. – Az ÚSz-ben a nomád pásztorok és a letelepült földművelők közti ellentét, amely a Ter-ben művelődéstört.-i hátterül szolgál, háttérbe szorul; ugyanakkor az ellentét valláserkölcsi színezetet kap. Kain már nem azért gyűlöli ~t, mert Isten megáldotta (termékenyebb volt a földje), hanem hitéért (Zsid 11,4) és igaz voltáért (1Jn 3,12). Így ~ a keresztény vértanúk mintaképe (Mt 23,35; Lk 11,51), s Krisztusnak is előképe (Zsid 12,24). – II. (héb. ábél ’vízfolyás, patak’): több helységnév előtagja. – 1. Abel-Bet-Maacha, a 2Krón 16,4 szerint Abelmajim város Palesztina É-i részén; Joáb ostrom alá vette, mert a Dávid ellen fellázadt Seba oda menekült (2Sám 20,14–22); I. Benhadad meghódította (1Kir 15,20; 2Krón 16,4); Pekach uralma alatt III. Tiglat-Pilleszer Asszíriához csatolta (2Kir 15,29). Ma Abil; Dántól 7 km-re feküdt, Ny-ÉNy-ra. – 2. Abel-Keramim, ahol Jiftach legyőzte az ammonitákat (Bír 11,33). Nem tudjuk, hol terült el. – 3. Abel-Mechola, Elizeus próf. hazája Bet-Seántól D-re feküdt (7,22; 1Kir 4,12; 19,16). N. Glueck a Jordántól K-re keresi; H.-J. Zobel – több okkal – a Jordán Ny-i partján Tell-Abu Susra gondol, Bet-Seántól 14,5 km-re D–DK-i irányban; az itt felszínre került cserépleletek (Kr. e. 12–6. sz.) összhangban vannak az ósz-i szövegekkel; fekvése megfelel az Euszebiosz (Onomasztikon 34,20–23) által Bethmaela néven említett helység adatainak. – 4. Abel-Mizrajim a Jordántól K-re eső országrészen, ismeretlen helyen feküdt. Az ’Egyiptom gyásza’-ként értelmezett helységnevet a Ter 50,11 Jákob halálával, ill. a temetése alkalmával tartott 7 napos gyásszal hozza kapcsolatba. – 5. Abel-Sittimet csak a Szám 33,49 említi; egyébként ® Sittim.
