amulett
amulett: Jóllehet a bibliában nem találkozunk összefoglaló héb. elnevezéssel, Izr.-ben mindig viseltek különféle ® ékszereket (Iz 3,18–23), így karikákat (Ter 35,4), holdacskákat és hasonlókat ~ként (vö. Iz 3,20), védelmül a ® démonok v. a ® szemmel verés ellen, és halottaik mellé is tettek ~eket a sírba (® halottkultusz), így még a Makkabeusok idejében (2Mak 12,40) és a róm. korban is. A midianiták az állatokra is akasztottak ~eket (Bír 8,21.26). Lehetséges tehát, hogy a Szám 15,38–41; MTörv 22,12 rendelkezéseit egy nem kifogásolt szokás átértelmezéseként kell felfognunk. A Palesztinában folytatott ásatások során a sok ® Astarte figurán kívül tömérdek ~et is találtak. Három fő formát lehet megkülönböztetni. 1. Különféle dolgokat ábrázoló fajansz ~ek. Ezeket a Kr. e. 16. sz.-tól Egyiptomból hozták be, v. idegen minták szerint maguk készítették. Az egyiptomi ~eken (bár viselőik ezt rendszerint nem is tudták) pl. Hórusz szeme, a törpe isten, Bész (Lachisból ismeretes) v. a nőstény víziló volt látható; mások szt. állatokat ábrázoltak. A félhold alakú ~ek K-i eredetűek voltak. – 2. ® Szkarabeuszok fajanszból v. féldrágakőből (a bronzkorban). – 3. Átfúrt, hosszúkás csontdarabok. Kr. e. a 10. sz.-tól magában Izr.-ben váltak szokásossá. Lachisban karikákkal díszített darabokat találtak. Lehetséges, hogy buzogányt jelképeztek a gonosz hatalmak ellen fegyverül. ® imaszijak.
6. Amulettek Szamariából (1–2) és Lachisból (3–4)
