bölcsek csillaga
bölcsek csillaga: Mt 2,1–12 szerint a ® napkeleti bölcsek egy rendkívüli égi jelenségből, „csillag fölkeléséből” ismerték föl a zsidók királyának megszületését, s indultak el, hogy hódoljanak előtte. E jelet a zsidók nem értették, mert Heródes kérdésére nem ® Bileám, hanem Mikeás jövendölésével válaszolnak, s adják meg Betlehemet a születés helyeként. Maga Heródes, mert nem volt zsidó, e kérdésben érthetően tájékoztatlan volt. A csillag pedig, amelyet „fölkelni láttak”, újra föltűnt és elvezette a bölcseket a házhoz, ahol a Gyermek volt. – A racionalista magyarázók szerint a ® gyermekségtörténet egésze ® Midrás v. e részlete mitikus elem benne, jóllehet J. Kepler már a 17. sz. elején fölvetette, hogy a ~ nem üstökös, hanem a Jupiter–Szaturnusz ® bolygók együttállása, konjunkciója lehetett. E két bolygó ui. 20 évenként konjunkcióban áll, 258 évenként háromszor egymás után ismétlődik a konjunkció más és más csillagképben, s 794 évenként ugyanabban a csillagképben van hármas konjunkció. Kepler számításai szerint Kr. e. 7-ben ilyen hármas konjunkció volt a Halak csillagképben. Mivel akkoriban a Jupiter a királyok, a Szaturnusz a zsidók csillaga, a Halak csillagkép pedig a Jupiter saját csillagháza volt, a bölcsek egyértelműen következtethettek arra, hogy Zsidóországban egy nagyon jelentős király született. – E feltevést a századunkban megfejtett ékírásos táblák bizonyítják. P. Schnabel pl. 1925-ben megfejtett egy babilóniai ékírásos táblát, mely évszázadokkal előre jelezte a mondott konjunkciót. A bölcsek tehát előre tudhattak e rendkívüli jelenségről és érthették mint jelet.
