Dágon
Dágon: pogány isten, akinek tiszteletét a Tigris és az Eufrátesz mentén, valamint Kappadókiában, Ugaritban és Palesztinában (már az izr.-ák előtt) ki lehet mutatni. Palesztinában egy ókori helységnévben (Bet-Dagon: Józs 15,41; 19,27; egyiptomi és asszír szövegek) és 3 arab helység nevében (Bet-Dedsan, Akko, Jaffa és Nablusz közelében) is fennmaradt, az ® amarnai levelekben pedig egy összetett személynév őrizte meg annak emlékét, hogy Palesztinában is tisztelték. Az ÓSz-ben a filiszteusok isteneként szerepel, akinek Gázában (Bír 16,23) és Asdodban (1Sám 5,1–5; 1Krón 10,10) volt temploma; ez utóbbit Makkabeus Jonatán Kr. e. 150 k. lerombolta (1Mak 10,83–84; 11,4). Olykor a legfőbb istenként tisztelték, de szerepel az időjárás isteneként is, máskor pedig az alvilág istenével azonosítható. A késő középkori rabbik elképzelése szerint félig ember, félig állat.
