fáraó
fáraó: az egyiptomi uralkodó neve a Bibliában; Egyiptomban maga a szó (’nagy ház’) már az óbirodalomban megvolt, de arra, hogy az uralkodóra vonatkoztatták (nem a palotára) csak a Kr. e. 15. sz.-ból III. Tuthmószisz idejéből van adat. Az uralkodónak 5 elnevezése volt, ezek közül az egyiptomiak elsősorban a negyediket használták; az egyiptológusok viszont – gör. példára – mind az ötöt fölsorakoztatják. A ~nak emberi természetén kívül isteni természetet is tulajdonítottak, s ebből sok nehézség támadt. A Bibliában név szerint Hofra, Nechó, Sisák, Tirhaka szerepel; név nélkül a következők fordulnak elő: a) a ~, aki Ábrahám feleségét, Sárát háremébe vitte (Ter 12,15–20); b) a ~, aki Józsefnek tisztséget adott és akinek uralma alatt Jákob és családja bevonult Egyiptomba (40–47; ® Izrael fiai Egyiptomban); c) a ~, aki „nem ismerte Józsefet” (Kiv 1,8); d) aki a zsidókat elnyomta (1,8 kk.); e) ennek utódja (2,23), akinek uralma alatt Izr. fiai kivonultak Egyiptomból (® kivonulás Egyiptomból); f) a ~, akinek lányát Salamon feleségül vette, föltehetően II. Pszuszennész Taniszból (1Kir 9,16.24); g) a ~, aki a lázadó edomitát, Hadadot fölkarolta (11,14–22); lehetséges, hogy Amenemope (Kr. e. 1026–976) utóda, Sziamon; h) a ~, aki Jerobeámnak menedéket adott (11,40); föltehetően Sisák. – Lásd a III. és V. színes képet.
III. Tutanchamon trónja. A támlán a fáraó és hitvese látható, akik kb. József korában éltek
V. III. Tuthmószisz fáraó sírkamrája. Kairó, Egyiptomi Múzeum
47. III. Amenhotep (Amenóphisz) fáraó hatalmas szobrának feje. Théba, Kr. e. 14. sz. 117 cm magas, homokkő szobortöredék. British Museum
