kereszt
kereszt: Babilóniában és Mexikóban már a kereszténység előtti időben elterjedt jelként, jelképként v. díszítőelemként. A horog~et v. nap~et (szvasztika) már az ókori K ismerte, később a germánoknál és a keresztény művészetben is általánossá vált. Kisázsiában az ún. napkerék, Egyiptomban a füles ~ volt használatban; a füles ~ a koptok körében mindmáig szokásban maradt. Krisztus ~jeként csak az ún. Antal-~, a crux commissa v. a felső rész nélküli ~, ill. a crux immissa v. capitata (egyenlő szárú, v. nem egyenlő szárú változatban, tehát a gör. ~: +, ill. a lat. ~: †) jöhet számításba. Az ún. András-~ csak a 10. sz.-tól ismeretes. Leginkább az tehető föl, hogy Jézus fölfeszítésekor crux immissát használtak, mert a föliratot a feje fölé tették (Mt 27,36). Jusztinosz, Ireneusz és Tertullianus utalásaiból a legtöbb magyarázó sedile v. cornu alkalmazására gondol. Ebben a halálraítélt félig ülhetett, így kínjai tovább tartottak. Az ún. suppedaneum (lábtartó) az ókorban ismeretlen volt. A róm. ~ek általában nem voltak magasak; abból, hogy Jézusnak egy nádszálra tűzött szivacsot fölnyújtva inni adtak (27,48), arra lehet következtetni, hogy lába kb. 1 m-rel lehetett a földtől (vö. Jn 3,14; 12,32). – Metaforikus és teol.-i értelemben a ~ a Krisztus szenvedésének és ~jének vállalását jelentő (Mt 10,38; 16,24; Mk 8,34; Lk 9,23; 14,27) hiteles keresztény élet foglalata. A ~ az önmegtagadás jelképe, amely által a keresztény számára meghal a test és a világ (Gal 5,24; 6,14); a ~ kívülről nézve balgaság, megaláztatás és botrány (1Kor 1,18.23; Gal 5,12; Fil 2,8), de Isten szemében az ev. foglalata (1Kor 1,18.23; Gal 6,12) és Pálnak az egyetlen oka arra, hogy dicsekedjék (Gal 6,14). Az ember a ~ által részesedik a megváltásban (Ef 2,14–16; Kol 1,20; 2,14). A keresztények, akik nevükhöz méltatlanul élnek, Krisztus ~jének ellenségei (Fil 3,18). Így a ~ a Krisztussal való erkölcsi és misztikus egységnek is az eszköze, ill. jelképe (Mt 10,38; Róm 6,8; Gal 2,20; 5,24 kk.). A Jel 2,7; 22,2.14.19 az ósz-i ® élet fájához hasonlítja a ~et. ® szenvedés.
