ostrom
ostrom: Izr. fiai csak a királyság idején, amikor már szervezett seregük volt, kerültek olyan helyzetbe, hogy erődöket ~ alá vegyenek. Dávid uralma alatt az ostromlott várossal szemben falat, töltést emeltek (2Sám 20,15) azzal a céllal, hogy kiéheztessék (® éhínség) v. elvágják a ® víztől a városban lévőket; ezenkívül a városfalat is aláásták (vö. Iz 29,3.7). A MTörv 20,19 kk. egy emberséges törv.-t tartalmaz ~ idejére: az ostromlott vidéken gyümölcsfát tilos volt kivágni; csak azokat a fákat volt szabad ~ művek céljára felhasználni, amelyek nem teremtek ehető gyümölcsöt. (Talán az asszír és egyiptomi szokással helyezkedett szembe a MTörv szerzője.) Egyébként az ~ módját, technikáját az asszíroktól tanulták Izr. fiai (Ez 4,2; 21,27; 26,8–10; Náh 2,6 kk.: keréken mozgó faltörő kosok, védőtetők használata, árkok ásása). Az ostromlottak úgy védekeztek, hogy a faltörő kosokat horgokkal felszerelt láncokkal felrántották v. égő ® fáklyákkal felgyújtották. A Makkabeusok idején Jonatán és Simon gör. ~ műveket alkalmazott (1Mak 11,20; 13,44), így kerekeken mozgó ~ tornyot, amelyen egy csapóhíd is volt, hogy átmehessenek rajta az ellenséges falakra (olykor 50 m magas is lehetett), faltörő kosokat és katapultát. Katapultát már Uzija idejében használtak (vö. 2Krón 26,15), így feltehető, hogy asszír példát követtek; mindazáltal: asszír ábrázolások ezt a feltevést nem erősítik meg. ® erődítés, ® Maszada.
