pénz
pénz: nemesfém fizetőeszköz; a ® pénzérmével szemben, amelynek súlyát és nemesfémtartalmát a verettel hivatalosan garantálták, csak a ® súlyát mérték, mégpedig az érdekeltek jelenlétében, finomságát azonban nem ellenőrizték. Csak az ÓSz idején vált fokozatosan általánossá; a nemzetközi kereskedelemben is használták. Rúd, gyűrű v. nyelv formája volt, s a héb. sakal ’mérlegre tesz’ jelentette a fizetést (Ter 23,16; Iz 46,6; Jer 32,9). A kereskedő felszereléséhez ezért hozzátartozott a súly. Az izr.-k kisebb ~darabjaikat erszényben v. övükben (Mt 10,9) hordták, v. kendőbe kötötték (Lk 19,20). – Az Egyiptomban használatos réz~t az ÓSz nem említi, de használhatták. Az ezüst volt a leggyakoribb fizetőeszköz Izr.-ben, így a kesef ezüstöt is, ~t is jelentett, s ha ~ről beszéltek, csak a súlyt adták meg, az ezüstöt nem is említették (Kiv 30,13; Lev 27,4; 2Kir 7,1; Neh 10,33). – Mivel a ~ finomságát nem ellenőrizték, ezért csak a hamis súlyok ellen szól az ÓSz (MTörv 25,13; Mik 6,11), hamis ~ről nem beszél. (Lásd a XV. színes képet.)
XV. Ezüstdarabok és ékszertöredékek a Kr. e. 7. sz.-ból. Az érmeverés előtt a lap-, rúd- és ékszerformára öntött fémdarabok fizetési eszközül szolgáltak
157. Pénzkorongok a mérleg jobb oldali serpenyőjében. A bal oldali serpenyőben állat formájú súlyok. Egyiptom, III. Tuthmószisz idejéből
