Athén

Full text search

Athén Attika g. tartomány fővárosa, amelyet védőistenéről, Pallasz Athénéről neveztek el. Egy sziklás várdomb, a 156 m magas Akropolisz körül terült el, a Kephisszosz és Ilisszosz folyók síkságán.
Kr. e. 480-ban az athéniek legyőzték a perzsákat és ekkor kezdődött Athén virágkora, amely a tetőpontját Periklész uralkodása alatt, Kr. e. 460-430 körül érte el. A rómaiak Kr. e. 146-ban csatolták Athént Akhája római tartományhoz, de mint szabad várost, továbbra is az areopágita hatóságok kormányozták. Így Szókratész, Platón, Arisztotelész és Szolón városa továbbra is a művelődés egyik központja maradt.
Pál apostol a 2. missziói útján érkezett Athénbe (ApCsel 17,15-18,1; 1Thessz 3,1), amikor a kereskedelemnek már Korinthus, a tudománynak pedig Alexandria a központja. A város tele volt pogány bálványistenszobrokkal, Plinius római író szerint 3000 bálványképük volt. Nehogy egyetlen istent is megbántsanak azzal, hogy kifelejtették, az »Ismeretlen istennek« is emeltek oltárt. A várostól ÉNY-ra fekvő Areopágoszon tartott beszédet Pál. Ennek hatására néhány férfi csatlakozott hozzá és hívővé lett. Egy férfit és egy nőt név szerint is feljegyeztek: Dionizioszt és Damariszt (ApCsel 17,34). A g. filozófiától átitatott városban átütő eredményt nem tudott elérni az apostol, bizonyságtételét a halottak feltámasztásáról »fecsegésnek« bélyegezték az epikureus és sztoikus filozófusok. Pál nem is alapított itt egyházat.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi