Botránkozás
Botránkozás A botránkozás a B-ban valami miatt bekövetkezett elfordulás, elszakadás Istentől. Mivel az Isten gondolatai alapvetően mások, mint az ember gondolatai (Ézs 55,9), ezért elkerülhetetlenek az emberek között a botránkozások (Lk 17,1; Mt 18,7). Jézus tettei és szavai is sokakban keltettek botránkozást. Elsők között voltak éppen rokonai és közvetlen környezete, akik megbotránkoztak benne (Mt 13,57 par). A szélesebb tanítványi körhöz tartozók közül is sokan megbotránkoztak tanításában és elszakadtak tőle (Jn 6,61.66). A szenvedések idején pedig mindnyájan megbotránkoztak benne (Mt 26,31; Mk 14,27). Bár Jézus készítgette tanítványait arra, hogy a rajta bekövetkező események ne botránkoztassák meg őket (Jn 16,1), mégis hiába fogadkozott még Péter is, hogy ő semmiképpen meg nem botránkozik, még ha mindenki megbotránkozna is (Mt 26,33; Mk 14,29). Ő sem értette meg az Úr útjait, és az elszakadás felé haladt tagadásával és a halászathoz való visszatérésével (Jn 21,3).
Nemcsak Jézus kortársai botránkoztak meg személyében és tanításában, de botránkoztató volt a hitetleneknek a Jézusról szóló bizonyságtétel is (1Pt 2,8; vö. 1Kor 1,23).
A botránkozásoktól Isten óvni akarja az embert. Isten ígéretei között szerepel, hogy egykor el fog törölni mindent, ami botránkozást okoz (Mt 13,41; Zof 1,3). Ezért jaj azoknak, akik botránkozást okoznak akár csak a kisgyermekek között is (Mt 18,6-7; Lk 17,1-2). A keresztyén gyülekezetnek is feladata, hogy éberen őrködjék afölött, hogy semmi boránkoztató ne legyen benne, és ne történjék a gyülekezetben semmi botránkoztató dolog (Róm 16,17). A szeretet óvhatja meg az embert attól, hogy botránkozás okozója legyen (1Jn 2,10). A botránkozás nagy veszélyére tekintettel boldogoknak mondja Jézus azokat, akik benne nem botránkoznak meg (Mt 11,6). (Ld. még MEGÜTKÖZIK, MEGÜTKÖZÉS).
BöJ
