Észarhaddón
Észarhaddón Eredeti nevén: Assur-ahé-iddin. Szanhérib fia és utódja, Asszíria királya (2Kir 19,37 = Ézs 37,38). Az asszír világbirodalom az ő uralkodása alatt (681-669) érte el hatalmának tetőpontját.
Uralkodását azzal kezdte, hogy térdre kényszerítette lázadó testvéreit, majd helyreállította az apja által lerombolt Babilon városát. Ezután leverte a szíriai fölkelést és a bujtogató Egyiptom ellen fordult. Elfoglalta Memfiszt, és Egyiptomot, 22 közigazgatási körzetre osztva, asszír fennhatóság alá vetette. Sikerrel harcolt az arabok és szkíták ellen is. A legyőzött királyokat - a szendzsirli emlékoszlop tanúsága szerint - az orrukba akasztott horognál fogva, »pórázon« vezette (vö. 2Krón 33,11; Ézs 37,29). A bekebelezett népek beolvasztása érdekében ő is folytatta elődeinek telepítési politikáját (Ezsd 4,2).
Manassé, Júda királya, tőle való féltében vezethette be az asszír csillagistenek kultuszát (2Krón 33,5), és ajánlhatott fel neki építőanyagot, amint azt Észarhaddón egyik emléktáblája bizonyítja.
