Hárán
Hárán 1. Táré fia, Ábrahám egyik testvére. Fiatalon, még apja életében elhunyt. Az ő fia volt Lót, aki társa lett Ábrahámnak vándorlásaiban (1Móz 11,26-31).
2. Jelentős kereskedelmi város ÉNY-Mezopotámiában, az Eufrátesz egyik mellékfolyójának partján (asszír nyelven harranu = út). Táré Úr-Kaszdimból Kánaánba tartva Háránig jutott, s itt telepedett le fiaival: Ábrahámmal és Náhórral, valamint unokájával Lóttal (1Móz 11,31). Ábrahámot hetvenöt éves korában Háránból hívta el az Úr, hogy Kánaán földjére menjen (1Móz 12,4k; ApCsel 7,2). Testvére Náhór azonban véglegesen Háránban maradt családjával együtt. Ezért emlegeti a B Háránt Náhór városának is. Náhór unokája volt Rebeka, Izsák felesége, és dédunokái voltak Lea meg Ráhel, Jákób feleségei. Háránból kerültek Kánaánba (1Móz 24; 29).
A régészeti leletek bizonysága szerint Hárán a Holdisten, Sin fő kultuszi helye volt ( MÁRI SZÖVEGEK), s ilyen vonatkozásban virágkorát a Kr. e.-i 19-18. szd.-ban élte. Természetesen gazdasági jelentősége is ekkor érte el a csúcspontot. A karavánutak Babilóniából Kis-Ázsiába, Szíriába és Egyiptomba Háránon keresztül vezettek, s biztosították a város vallási és gazdasági jelentőségét. Később idegen hatalmak fennhatósága alá került, erre utalnak a megszokottól eltérő elnevezései (1Móz 24,10; 1Móz 28,2.5-6); majd az asszír hatalom elpusztította (2Kir 19,12). Rövidesen újra épülhetett. Ezékiel próféta ismeri kereskedőit (Ez 27,23k), a római korban is ismerték.
3. Káléb fia másodfeleségétől, Éfától (1Krón 2,46).
4. Lévita férfi a gérsóniak csoportjából, Dávid és Salamon idejéből (1Krón 23,9).
