Herélt
Herélt Nemzőképességétől művi úton vagy baleset következtében megfosztott férfi vagy hímnemű állat. Első jelentésében herélt az eunuch is, akit egyebek között háremőri feladatra készítettek így elő (Eszt 2,3.14 stb). Ez utóbbi kifejezés azonban továbbvitt értelemben általában főembert, magas rangú katonatisztet jelent, aki nem feltétlenül volt herélt, mint pl. a nős Potifár (1Móz 39,1; 40,2.7).
A mózesi törvény szigorúan tiltja az ember kasztrációját, ilyen férfi nem lehet a gyülekezet tagja (5Móz 23,2). A herélt állatot nem lehet áldozatként bemutatni (3Móz 22,24k). Ezzel szemben Ézsaiás szerint a szombat megtartása és a szövetséghez való ragaszkodás a heréltek számára is lehetővé teszi az Isten népéhez való tartozást (Ézs 56,3kk).
Mt 19,12 szerint Jézus pozitív töltést ad a kifejezésnek, ha nem is teszi követendő példává az Isten országáért történő önkasztrációt. Kezdettől fogva vitatott egyébként, hogy ez a hely szó szerint vagy átvitt értelemben értendő-e. Herélt volt az ApCsel 8,27kk-ben szereplő etióp királyi tisztviselő is, amit az is bizonyít, hogy az eunukhosz szó itt jelzői szerepet tölt be a dünasztész, főember kifejezés mellett. (Ld. még HIVATALNOK)
