Írásmagyarázat

Full text search

Írásmagyarázat Azon tudományága a teológiának, amely az ÓSZ-i és ÚSZ-i kánonban előttünk álló Szentírással mint egésszel, s annak egyes irataival külön is foglalkozik abból a célból, hogy azt megértse, részleteiben és összefüggéseiben értelmezze, és a felismert értelmet, üzenetet összefoglaló módon, korszerűen közvetítse. Elnevezése a szakirodalomban: exegézis (a g. exégeomai = részletezni, leírni, ábrázolni igéből), melynek jelentése »magyarázat«, »értelmezés«.
Az írásmagyarázat feltétele a magyarázandó irat kanonikus jellege, azaz hogy az irat a hit és a mindennapi élet területén eligazító, útmutató tekintéllyel bírjon. Az írásmagyarázat elsőrendű célja ezért az, hogy a szent irat tartalmazta isteni eredetű üzenet érthetővé téve és rendszeresen kifejtve eljusson a mindenkori olvasóhoz. Ezzel a céllal írta az ókorban FILÓN a maga írásmagyarázatait az ÓSZ könyveihez, és ezzel a céllal íródott a qumráni közösség Habakuk-kommentárja, a legrégibbnek számító írásmagyarázati mű (ld. QUMRÁN).
Természetesen a térben és időben változó kultúrviszonyok, a nyelv stb. megnehezítik az iratok megértését, sőt sokszor lehetetlenné is tehetik azt. Ilyenkor szükséges a fordítás és a magyarázat együttes alkalmazása.
A keresztyén teológia legelső életmegnyilvánulásai az írásmagyarázati művek voltak. A kezdetektől napjainkig azonban sokat változtak az írásmagyarázat elvei és módszerei. A hagyományos, allegorizáló írásmagyarázattal (Alexandriai Kelemen, Origenész) először a reformátorok (Luther, Zwingli, Kálvin) szakítottak, előtérbe állítva az Írás szó szerinti (sensus literalis, tkp. »betű« szerinti értelem) értelmét. A felvilágosodás korától egyre nagyobb mértékben érvényesül az iratok történeti szemléletmódja, egybekapcsolódva a modern tudományos módszerek kritikai szempontjaival. Az így kialakult, és »történeti-kritikainak« nevezett módszer napjainkban, legalábbis a teológiai fakultásokon, egyeduralkodóvá vált. Mellette azonban jelentkeznek egyéb irányzatok is (»pneumatikus« írásmagyarázat; a strukturális nyelvészet, mélylélektan stb. szempontjainak alkalmazása), jelezvén a módszer hiányosságait és határait.
Az írásmagyarázat szempontjainak elméletével a HERMENEUTIKA tudománya foglalkozik.
Az egyes B-i könyveket folymatosan és összefüggéseiben értelmező írásmagyarázati műveket kommentárnak nevezi a teológiai szaknyelv. (Ld. még BIBLIATUDOMÁNY)
VG

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi