Jegyző
Jegyző Mezopotámiában és Egyiptomban a kormányzás és a közigazgatás fejlődése szükségessé tette az írásbeli munkák elvégzése céljából az erre a feladatra kiképzett jegyzők, írnokok alkalmazását (Ezsd 4,8; Eszt 3,12; 8,9). Ilyen képzettséggel rendelkezett az a szukkóti ifjú is, akit Gedeon elfogott, és aki feljegyezte a szukkóti vezető emberek névsorát (Bír 8,14). Szerepük volt a polgári és katonai közigazgatás adminisztrációjában (Ézs 33,18; 2Krón 34,13). Utóbbi helyen hangsúlyos, hogy egyéb bizalmi munkakörökkel együtt ezt a feladatot is léviták látják el. 1Krón 2,55 arra enged következtetni, hogy a jegyzőség, ill. írnokság munkaköre családon belül öröklődött.
Az írnokoknak, mint erre a célra kiképzett embereknek rendkívül jellegzetes szerepük volt a szent iratok írásba foglalásának folyamatában, ill. a kéziratok másolásának elvégzésében. Jeremiás szavait az ő diktálása nyomán Bárúk rögzítette írásba (Jer 36,4kk). A leírásban közreműködő írnokok szerepe a páli levelek leírásában is jelentősnek tekinthető (vö. SAJÁT KEZŰ LEVÉLZÁRADÉK). Az írnoki feladatokat ellátó emberek közül kerültek ki az idők folyamán az ÍRÁSTUDÓK.
