Pesitta
Pesitta Pesita vagy pesitta (nestoriánus kiejtés szerint) és pesitto (jakobita kiejtés szerint) »egyszerűt«, ti. egyszerű (Biblia-) fordítást jelent. Egyszerűnek nevezték részben azért, mert nem tartalmaz magyarázó megjegyzéseket, részben pedig megkülönböztetésül pl. Origenész hatféle szövegből álló Hexaplájától. A Pesitta szír nyelvű bibliafordítás. Magában foglalja mind az ÓSZ-et, mind az ÚSZ-et, kivéve öt könyvet: 2Pt, 2Jn, 3Jn, Júd és Jel. A szír egyház ui. nem tartja kánonikusnak ezt az öt könyvet.
A Pesitta keletkezését legendás elbeszélések Salamon király idejére teszik. Azonban a Pesitta sok helyen a Targum hatásait mutatja. Ebből arra lehet következtetni, hogy a szír fordítás kezdetei az első keresztyén század közepére tehetők, a fordítók zsidók vagy zsidókeresztyének voltak. Ekkor még csak Mózes öt könyvének a fordítása készült el. A szöveg további részében igen erős LXX-hatások vehetők észre. Ezért keresztyén fordítók közreműködését is feltételezik. Kisebb mértékben a héber szöveg ismerete és használata is tükröződik. Így pl. Jób könyvének a fordítása egészen a héber szöveg alapján áll, a Zsolt könyvének fordítása a LXX alapján. Ezenkívül vannak olyan részek, amelyekben a fordítás szó szerinti és hűséges, pl. Jób és Énekek. Máshol szabadabb a fordítás, pl. Ézs, »kis« próféták, Zsolt. Ez és a Péld targumszerű, I Krón parafrázisszerű. A fordítás értéke tehát változó, és esetenként külön kell elbírálni. Bonyolítja a helyzetet, hogy a szír egyház a Kr. u. 5. szd. végén két részre szakadt. Előállt a kelet-szíriai nestoriánus és a nyugat-szíriai jakobita egyház, és ez a fordítási hagyományokban is különbségeket hozott létre. Mivel a Pesitta-kiadások sokáig csak a Párizsi Polyglotta (1645) és a Londoni Polyglotta (1657) szövegére épültek, és ezek nem a legjobb szövegen alapulnak, tudományos értékük nem nagy. A leydeni egyetem Pesitta-Intézete 1966 óta egymás után nyomatja ki a tudományos kritikai kiadás füzeteit. (Ld. még BIBLIAFORDÍTÁS)
KD
