Perzsia

Full text search

Perzsia A perzsa iráni néptörzs, amely Kr. e. 538-333 között uralta Közép-Kelet-Ázsiát. Anév (óperzsa: parsza, h. párasz) a B-ban számottevően Ezsd, Neh, Eszt, Dán könyveiben fordul elő.
1. Története
A Kr. e. 2. évezred közepén indoiráni népek törtek be Dél-Oroszországból a mai Irán és India területére. A Kr. e. 9. szd.-i asszír írások a médeket már az Iráni-fennsíkon letelepült népként tartják számon. Utánuk telepedtek le a perzsák a Kr. e. 8. szd.-ban Sustartól keletre, a Bakhtijári-hegység előhegyeiben. Itt alapították meg Akhaimenész vezetésével - az ÉLÁMIAK fennhatóságát elismerve - kis királyságukat. Akhaimenész fia már Ansan város királyának neveztette magát. Az elámi fennhatóság után MÉD függőségbe kerültek, majd attól függetlenné válva országukhoz csatolták Pársza tartományt, a mai Fárszot. Akhaimenész fia azországot két fia között osztotta fel, Ariaramnész (kb. Kr. e. 640-590) lett Pársza királya, és I. Kürosz (kb. Kr. e. 640-600) lett Parszumas királya. A két kiskirályság nem tudott ellenállni a méd birodalomnak, és fennhatósága alá került. I. Kürosz fia, I. Kambüzész Média királyának, Asztüagésznak a lányát vette el feleségül, ezzel megnövelte ennek az akhaimenida ágnak a jelentőségét, és egy korona alatt egyesítette a két királyságot. Ebből a házasságból született Nagy (II.) CÍRUS, aki a birodalmától keletre élő irániakat mind hatalma alá hajtotta. A babiloni király, Nabu-naid támogatta Círus hatalmi törekvését, de Asztüagész erről tudomást szerezve Círust Ekbatánába rendelte, aki ennek a parancsnak nem engedelmeskedett. Asztüagész a lázadást fegyveres erővel akarta elfojtani, de két csatában is vesztett Círusszal szemben. Círus győzelmével a Méd és a Perzsa Birodalom egyesült, fővárosa Ekbatana lett. Círus további célja az volt, hogy megszerezze a kis-ázsiai kikötővárosokat, ahová a Perzsiát átszelő karavánutak vezettek. Országának keleti végét pedig az állandó vándorlásban lévő törzsektől akarta megvédeni, és ezekben a harcokban veszítette el az életét. Az Újbabilóni Birodalom legyőzésével és bekebelezésével létrehozta korának legnagyobb birodalmát, és más keleti uralkodóktól eltérően nagy megértést tanúsított a birodalmában élő, legyőzött népek kultúrája és vallása iránt. Halála után fia, II. Kambüzész követte a trónon. A Biblia őt nem említi, pedig Egyiptomot ő csatolta a perzsa birodalomhoz, és magát fáraóvá koronáztatta. Őt I. DÁRIUS követte, aki tehetséges uralkodó volt. Hadjáratai révén a birodalma az Indus-völgyétől az Égei-tengerig, a Jaxartésztől Líbiáig és Európában Thrákiával és a Balkán fekete-tengeri részével együtt a Dunáig terjedt. A birodalmat 20 kormányzóságra osztotta, amelynek élén a király által kinevezett kormányzó ( SATRAPA) állt. Szíria és Palesztina közigazgatásilag szintén egy kormányzóságba lettek beosztva. A birodalomban megteremtette az egységes váltópénzrendszert, az utak kiépítésével meggyorsította a hírközlést, a Nílust egy csatornával összekötötte a Vörös-tengerrel. Görögországot azonban nem tudta meghódítani, Kr. e. 490-ben vereséget szenvedett Marathonnál. Dáriust a fia, XERXÉSZ követte a trónon, akit a B AHASVÉRÓS néven említ. Ő Kr. e. 480-ban legyőzte a görögöket Thermopülénél, de tartósan neki sem sikerült Görögország meghódítása. Orgyilkosság áldozata lett. Az új király a fia, I. ARTAXERXÉSZ lett, aki alatt a Perzsa Birodalom utolsó virágkorát élte, mivel a mindig kiújuló lázongások súlyos károkat okoztak az országnak. A többi uralkodót, II. Dáriust (424-404), II. Artaxerxészt (404-358), III. Artaxerxészt (358-338), Arszészt (337-336) és III. Dáriust (336-333/330), akit a makedon Nagy Sándor legyőzött, már nem említi az Ószövetség.
2. Kultúra, vallás, Biblia
Nyelvük az indoiráni nyelvcsaládhoz tartozó óperzsa volt, melyet ÉKÍRÁSban rögzítettek. Később a birodalom közvetítő nyelve az arám lett, és írásban is ezt használták. A perzsa művészetre nagy hatással volt a görög szobrászat és az asszír építészet. Épületeiket ember- és állatalakok domborműveivel díszítették. Fényűző életükről a gazdag ékszer- és fémművesség tanúskodik. Ékszereiket állat- és növénymotívumokkal díszítették, gyakran ábrázoltak ki keveréklényeket is. Művészetükhöz az addigi ókori civilizációk mindegyikéből merítettek. Az akhaimenidák korában Ahuramazda volt a fő isten, a mindenség teremtője, minden élőlény jótevője, aki hatalomra segíti a királyt és irányítja tetteit. Mellette tisztelték a napot (Mithra) a szerződések és a megváltás istenét, a vizet (Anáhitá), a termékenység és a nemzés istennőjét stb. Az isteneknek véres áldozatot mutattak be, amelyet csak mágusok végezhettek el. Szertartásaikat a szent teraszokon magasodó emelvényeken, a tűzoltár előtt szabad ég alatt végezték. Istenábrázolásokat nem készítettek. A Zoroaszter által megreformált mazda-hit csak később kezdett elterjedni. Eszerint a világot két alapelv, a jó és a rossz irányítja, az első Ahuramazda hüposztázisza, a második pedig a gonosztevő Ahrimané. Ahuramazdát isteni lények veszik körül. A jó és a rossz harcából végül a jó kerül ki győztesen, és ebben a küzdelemben az embereknek valamelyik oldalon részt kell venni. Haláluk után ítéletet tartanak az emberek felett, a jók a PARADICSOMba kerülnek, a gonoszokra hosszú szenvedés vár. Perzsia a Bibliában először az Ez 27,10-ben van említve. A Perzsa Birodalom pozitív megítélése az ÓSZ-ben abból fakad, hogy Círus a júdai deportáltakat hazaengedte és elrendelte a jeruzsálemi templom újjáépítését. A templomépítést végül I. Dárius idején fejezték be. ESZTER KÖNYVE is végső soron kedvező képet fest a perzsákról.
SzL

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi