Silóah
Silóah A B három helyen említi Silóah nevét: Ézs 8,6; Lk 13,4; Jn 9,7.11-ben, két utóbbi helyen Siloám formában. Nevét a héber sálah igéből származtatják, a Jn 9,7-ben ezt fordítja görögre: »küldött«. Némely írásmagyarázó ezért nem is tekinti önálló tulajdonnévnek, sem földrajzi elnevezésnek, hanem vízvezetéknek fordítja. A városba a források vizét ui. vezetékeken keresztül »küldték«, azaz juttatták be. Ézs 8,6-ban szereplő Silóah vize is ilyen csatornán keresztül érkező víz lehetett, valószínűleg a GIHÓN-FORRÁS vizét vezette be még nyílt csatornán keresztül Jeruzsálembe. A csatorna kis lejtése miatt folyhatott benne csendesen a víz. A Neh 3,15 említ egy SELAH-tavat Jeruzsálemben, ami úgy keletkezhetett, hogy EZÉKIÁS király föld alatti csatornán keresztül hozta be a vizet a városba, amely egy mesterséges tóban végződött, a Siloám tavában (Jn 9,7). A tó közelében állhatott a városfal tornya, amelyről a Lk 13,4 tesz említést. A lombsátrak ÜNNEPének utolsó napján az italáldozathoz szükséges vizet a Siloám tavából merítették, és ünnepi menetben vitték a templomtérre. Jézus a vakon született embert ide küldi megmosakodni (Jn 9,7.11). (Ld. még SILOÁM TAVA)
