Szerencse
Szerencse A B tanítása szerint sorsunk teljesen Isten kezében van, ezért szerencséről nem lehet szó abban az értelemben, hogy véletlenül éri az embert valami jó. B-fordítástól függően előfordul több-kevesebb alkalommal az ember jósorsára vonatkozóan.
Amikor Ráhel és Lea versengenek egymással és Lea termékenységével akarja férjénél megelőzni Ráhelt, egyszer csak abbamarad a szülése. Ráhel szolgálója viszont elkezd szülni Jákóbnak. Erre Lea is odaadja szolgálóját, amikor az megszüli az első fiát, akkor kiált fel: Szerencsém van (gad)! - ebből eredt Gád neve (1Móz 30,11).
A hamis próféták sikert (jó szerencsét) jövendölnek Izráel királyának (1Kir 22,12). Régebbi fordítások szerint az ostobákat szerencséjük (a jó sors miatti elbizakodottságuk) pusztítja el (Péld 1,32). A Préd 7,14 arra biztat, hogy jó napokban (jó szerencse idején) éljünk a jóval.
A jó és balszerencse az Úrtól jön (Préd 7,14). Ő tette szerencséssé Ábrahám szolgájának útját (1Móz 24,56), József munkáját (1Móz 39,2). A törvénykönyv tanulmányozásához és megtartásához van kötve Józsué sikere (jó szerencséje, Józs 1,8). Megütközik a bűnös szerencsés (eredményes) útján az imádkozó kegyes (Zsolt 10,5). Isten vezetése teszi szerencséssé (sikeressé) elhívottjának útját (Ézs 48,15; 52,13), Isten igéje szerencsés, eléri célját (Ézs 55,11).
Salamon sikeresen (szerencsésen) elkészítette az Úr házát (2Krón 7,11).
A hajótöröttek szerencsésen partot értek (ApCsel 27,44) - úgy, ahogy Isten megígérte (27,24-26).
A dolgok szerencsés kimenetele mögött tehát mindenütt az Úr akarata áll.
CP
